Héja

Bemutatás

A héja egy közepes vagy nagy termetű ragadozómadár, az Accipitridae család tagja. Éles látású, gyors és rendkívül ügyes vadász, mely elsősorban erdős területeken él. Jellegzetes rövid, széles szárnyai és hosszú farka segíti a sűrű növényzetben való manőverezésben. A nemek között jelentős méretbeli különbség van, a tojó jóval nagyobb a hímnél.

Méret és élettartam

Hossz

46-63 cm (hím: 46-57 cm, tojó: 58-69 cm)

Szárnyfesztáv

89-122 cm (hím: 89-105 cm, tojó: 108-127 cm)

Tömeg

500-1300 g (hím: 500-1000 g, tojó: 800-1300 g, extrém esetben 2000 g)

Élettartam

Átlagosan 10-12 év, de akár 20 év is lehet fogságban

Táplálkozás

Carnivore (ragadozó), elsősorban madarak (galambok, rigók, szajkók, fácánok) és kisebb emlősök (nyulak, mókusok, pockok)

Testi jellemzők

Tollazat

Felnőtt madarak: A hátoldal sötétszürke, palaszürke vagy barnásszürke, a fejtető sötétebb. A hasoldal világos, finom, sűrű, sötét harántcsíkozással. A torok fehér, a szem felett jellegzetes fehér szemöldöksáv húzódik. A farok hosszú, 4-5 sötét harántsávval. Fiatal madarak: A hátoldal barnás, a tollak világos szegéllyel. A hasoldal sárgásfehér, sűrű, sötét, hosszanti cseppfoltos mintázattal, mely később harántcsíkozássá alakul. A farok sötétebb, mint a felnőtteké, és kevésbé kontrasztos sávokkal.

Csőr alakja

Erős, kampós, ragadozómadárra jellemző csőr. Színe szürkésfekete, a viaszbőr sárga.

Szemszín

Felnőtt madaraknál élénksárga vagy narancssárga, idősebb korban vöröses narancssárga. Fiatal madaraknál halványsárga.

Láb színe

Sárga, erős karmokkal.

Megkülönböztető jegyek

Rövid, széles, lekerekített szárnyak, hosszú farok. Jellegzetes fehér szemöldöksáv. A hím és tojó közötti jelentős méretkülönbség. Repülés közben a szárnyak kissé előrehajlottak, a farok gyakran legyezőszerűen szétterül.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata barnásabb, a hasoldalukon hosszanti cseppfoltos mintázat látható, szemük halványsárga. Ez a mintázat az első vedlés után, kb. egyéves korukra alakul át a felnőtt madarakra jellemző harántcsíkozássá.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A vedlés évente egyszer, a költési időszak után történik.

Ivari kétalakúság

Jelentős méretbeli különbség: a tojó 20-30%-kal nagyobb és nehezebb a hímnél. A tollazat színezetében nincs jelentős különbség, bár a tojó általában sötétebb árnyalatú lehet.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Méret és testalkat

   Közepes vagy nagy termetű ragadozómadár. Rövid, széles, lekerekített szárnyak és hosszú farok jellemzi. A tojó jelentősen nagyobb a hímnél.

2. 2

   Tollazat (felnőtt)

   Sötétszürke hát, világos, sűrű, sötét harántcsíkos hasoldal. Fehér szemöldöksáv a szem felett. Sárga vagy narancssárga szemek.

3. 3

   Tollazat (fiatal)

   Barnás hát, sárgásfehér hasoldal sűrű, sötét, hosszanti cseppfoltos mintázattal. Halványsárga szemek.

4. 4

   Repülés

   Gyors, erőteljes szárnycsapások és siklások váltakozása. Alacsonyan, a fák között manőverezik. Szárnyai kissé előrehajlottak, farka gyakran legyezőszerűen szétterül.

5. 5

   Hang

   Éles, ismétlődő 'kek-kek-kek' vagy 'giek-giek-giek' kiáltás, különösen a költési időszakban.

6. 6

   Élőhely

   Idős, nagy kiterjedésű erdőkben keresendő, ahol a sűrű növényzet és a nyíltabb területek váltakoznak.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Mérsékelt övi erdők, tűlevelű, lombhullató és vegyes erdők.

Földrajzi elterjedés

Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagy része. Magyarországon országszerte elterjedt, de rejtett életmódja miatt nehezen észlelhető.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől egészen 3000 méterig, de leggyakrabban alacsonyabb és közepes magasságú erdőkben fordul elő.

Kedvelt környezetek

Nagy kiterjedésű, idős erdők, ahol a fák közötti manőverezésre alkalmas aljnövényzet és nyíltabb vadászterületek (erdőszélek, tisztások) is megtalálhatók. Előnyben részesíti a zavartalan, emberi tevékenységtől távoli területeket.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) ragadozó, főleg a reggeli és késő délutáni órákban a legaktívabb.

Táplálkozási szokások

Lesből támadó ragadozó. Gyakran ül rejtve egy faágon, figyelve a környezetét, majd gyors, meglepetésszerű támadással kapja el áldozatát. Rendkívül gyors és fordulékony repülésre képes a sűrű erdőben is. Főleg madarakat (galambok, rigók, szajkók, fácánok, varjúfélék) és kisebb emlősöket (nyulak, mókusok, pockok) zsákmányol. A zsákmányt a talajon vagy a levegőben is elkaphatja.

Társas viselkedés

Magányos madár, a költési időszakon kívül ritkán látható párban. A költési időszakban monogám párokat alkotnak, melyek erősen védik a territóriumukat.

Repülési minta

Jellemzően alacsonyan, a fák között repül, gyors szárnycsapásokkal és siklásokkal. Nyílt terepen erőteljes, hullámzó repüléssel halad. A szárnycsapások gyorsak, majd rövid siklások követik. A szárnyak repülés közben kissé előrehajlottak, a farok gyakran legyezőszerűen szétterül.

Vonulás

Részlegesen vonuló. Az északi populációk délebbre vonulnak télen, míg a mérsékelt övi populációk (így a magyarországiak is) általában állandóak, de a fiatal madarak kóborolhatnak a költési időszak után.

Területvédelem

Erősen territoriális, különösen a költési időszakban. A fészek körüli területet agresszíven védik más ragadozómadarakkal és betolakodókkal szemben.

Szaporodás

Költési időszak

Márciustól júliusig, a tojásrakás áprilisban történik.

Fészkelési szokások

Nagy, gallyakból épített fészket épít magas fák (fenyő, bükk, tölgy) koronájába, gyakran az erdő belsejében. A fészek átmérője elérheti az 1 métert is. Évekig használhatják ugyanazt a fészket, vagy több fészket is felváltva. A fészekalj alját zöld ágakkal, levelekkel bélelik.

Tojásszám

2-4 tojás

Tojás leírása

Általában 2-4 (ritkán 1-5) tojást rak. A tojások fehéres-kékesfehér színűek, néha halvány barnás foltokkal. Méretük kb. 58 x 45 mm.

Költési idő

35-42 nap, főleg a tojó kotlik, a hím táplálja őt.

Kirepülési idő

A fiókák 35-42 napos korukban hagyják el a fészket, de még további 2-3 hónapig a szülők gondoskodnak róluk, amíg teljesen önállóvá nem válnak.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő részt vesz a fiókák felnevelésében. A tojó kotlik és a fiókákat melegen tartja, a hím vadászik és hozza a táplálékot a fészekhez. Később mindkét szülő vadászik.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Türelem és csend. A héja rendkívül óvatos és rejtett életmódú madár. Hosszú ideig tartó, csendes megfigyelésre van szükség a sikeres észleléshez.
2. Keresse a fészket. A költési időszakban a fészek közelében nagyobb eséllyel hallható és látható. Azonban a fészek megközelítése zavarhatja a madarakat, ezért óvatosan és távolról figyeljük meg.
3. Figyelje a riasztó madarakat. A kisebb madarak (pl. rigók, szajkók) gyakran riasztó hangot adnak ki, ha héját észlelnek a közelben. Ez jó jel lehet a héja jelenlétére.
4. Kora reggel és késő délután. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, ekkor a legnagyobb az esély a vadászó madarak megfigyelésére.
5. Használjon távcsövet. A héja gyakran magasan ül a fákon, vagy gyorsan elrepül. Egy jó távcső elengedhetetlen a részletes megfigyeléshez.

Hasonló fajok

Gyors tények

Rend:

Accipitriformes

Család:

Accipitridae

Nemzetség:

Accipiter

Faj:

Accipiter gentilis

Élőhely:

Erdők

Táplálkozás:

Madarak és kisebb emlősök

Védelmi státusz:

Nem fenyegetett (Least Concern)

Érdekességek

• A héja az egyik leggyorsabb és legügyesebb erdőlakó ragadozómadár, képes a sűrű fák között is nagy sebességgel manőverezni.
• A héja a solymászatban is nagyra becsült madár, évszázadok óta használják vadászatra.
• A 'gentilis' fajnév latinul 'nemes'-t jelent, utalva a madár elegáns megjelenésére és vadászati képességeire.
• A tojó héja méretbeli dominanciája miatt gyakran ő a fő vadász a párban, különösen a költési időszakban.

Tudományos besorolás

Ország

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Aves

Rend

Accipitriformes

Család

Accipitridae

Nem

Accipiter

Faj

Accipiter gentilis

Héja felfedezése