Birdby LogoBirdby
Karvaly (Accipiter nisus)

Karvaly

Nem fenyegetett (Least Concern)

Accipiter nisus

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

A karvaly egy kis-közepes méretű ragadozómadár, amely Európa, Ázsia és Afrika egyes részein honos. Főleg kisebb madarakra vadászik, gyors és agilis repülésével, valamint meglepetésszerű támadásaival. Jellegzetes rövid, lekerekített szárnyai és hosszú farka segíti a sűrű növényzetben való manőverezésben. A hím és a tojó jelentősen eltérő méretű és tollazatú, a tojó sokkal nagyobb.

Méret és élettartam

Hossz
28-38 cm (hím: 28-34 cm, tojó: 32-38 cm)
Szárnyfesztáv
55-70 cm (hím: 55-65 cm, tojó: 65-70 cm)
Tömeg
110-230 g (hím: 110-170 g, tojó: 185-230 g)
Élettartam
Átlagosan 3-4 év, de akár 15-20 évet is élhet fogságban
Táplálkozás
Főleg kisebb madarak (verebek, pintyek, rigók, cinegék), ritkábban kisemlősök és rovarok.

Testi jellemzők

Tollazat
A hím felül palaszürke, alul rozsdavörös-narancssárga, finom, sötét harántcsíkozással. A tojó felül sötétbarna vagy palaszürke, alul fehéres, sűrű, sötétbarna harántcsíkozással. Mindkét nemnek sötét szárnyvégei és világosabb farka van, sötét harántsávokkal. A farok töve fehér.
Csőr alakja
Rövid, erős, kampós csőr, szürkés-fekete színű, sárga viaszfolttal az alján.
Szemszín
Felnőtt madaraknál élénksárga vagy narancssárga, fiataloknál sárgásabb.
Láb színe
Sárga, hosszú, vékony lábak, éles karmokkal.
Megkülönböztető jegyek
Rövid, lekerekített szárnyak, hosszú, egyenes farok, gyors szárnycsapások és siklások váltakozása repülés közben. A hímek jellegzetes rozsdavörös mellkasa és hasa, a tojók nagyobb mérete és barna felső része.
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal madarak tollazata felül barnásabb, gyakran világosabb szegélyű tollakkal, ami pikkelyes hatást kelt. Alul fehéres alapon sűrű, barna, csepp alakú foltok vagy hosszanti csíkok láthatók, amelyek később harántcsíkozássá alakulnak. Szemük sárgásabb.
Évszakos változások
Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A vedlés általában a költési időszak után történik.
Ivari kétalakúság
Jelentős méretbeli különbség: a tojó akár 25%-kal nagyobb és 50%-kal nehezebb lehet, mint a hím. A tollazat színezetében is eltérés van, a hímek élénkebb rozsdavörösek alul, míg a tojók barnásabbak és fehéres alapon sűrűbben csíkozottak.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Méret és testalkat

    Figyeljük meg a méretkülönbséget: a hím karvaly veréb- vagy rigóméretű, a tojó galambméretű. Karcsú testalkat, rövid, lekerekített szárnyak és hosszú farok jellemzi.

  2. 2

    Repülés

    Jellegzetes repülési stílus: néhány gyors szárnycsapás, majd rövid siklás. Gyakran alacsonyan, a terep adottságait követve repül, hirtelen irányváltásokkal.

  3. 3

    Tollazat (felnőtt hím)

    Felső része palaszürke, alul rozsdavörös-narancssárga, finom, sötét harántcsíkozással. Szeme élénksárga vagy narancssárga.

  4. 4

    Tollazat (felnőtt tojó)

    Felső része sötétbarna vagy palaszürke, alul fehéres, sűrű, sötétbarna harántcsíkozással. Szeme élénksárga vagy narancssárga.

  5. 5

    Tollazat (fiatal madár)

    Felül barnás, alul fehéres alapon barna, csepp alakú foltok vagy hosszanti csíkok. Szeme sárgásabb.

  6. 6

    Farok

    Hosszú, egyenes farok, 4-5 sötét harántsávval. A farok töve felülről nézve gyakran fehérnek tűnik.

  7. 7

    Hang

    A jellegzetes, gyors 'kik-kik-kik' vagy 'kek-kek-kek' hívóhang segíthet az azonosításban, különösen a költési időszakban.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Erdők, erdőszélek, ligetek, parkok, kertek, mezőgazdasági területek fasorokkal.
Földrajzi elterjedés
Európa, Ázsia nagy része és Észak-Afrika. Magyarországon rendszeres fészkelő és átvonuló.
Magassági előfordulás
Tengerszinttől egészen 2000 méterig, de leggyakrabban alacsonyabb és közepes magasságokon fordul elő.
Kedvelt környezetek
Vegyes és tűlevelű erdők, különösen a sűrű aljnövényzetű részek, ahol könnyen elrejtőzhet és vadászhat. Egyre gyakrabban megfigyelhető városi és külvárosi környezetben is, ahol a madáretetők vonzzák a zsákmányállatokat.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali (diurnális) ragadozó.
Táplálkozási szokások
Főleg lesből támad, gyors, alacsony repüléssel meglepve áldozatait. Gyakran követi a terep adottságait, bokrok, fák takarásában repül. A zsákmányt a talajon vagy a levegőben kapja el, éles karmaival. A hímek kisebb madarakra, a tojók nagyobb madarakra vadásznak a méretkülönbség miatt.
Társas viselkedés
Magányos madár, kivéve a költési időszakban, amikor párokban él. A téli időszakban is magányosan vadászik és pihen.
Repülési minta
Jellegzetes, gyors szárnycsapásokkal tarkított siklórepülés. A szárnycsapások gyorsak és felületesek, majd rövid siklások követik. Gyakran manőverezik a fák között, rendkívül agilisan. Vándorlás során magasabban, egyenesebb vonalban repül.
Vonulás
Északi populációi vonulók, délebbre telelnek. A közép-európai populációk részben vonulók, részben állandóak. Magyarországon a fészkelő állomány egy része elvonul, de jelentős számú egyed áttelel, és északabbról érkező madarak is megjelennek.
Területvédelem
A költési időszakban erősen territoriális, különösen a tojó. A hím is védelmezi a fészkelőterületet a betolakodóktól.

Ének és hívás

Ének
Nincs igazi éneke. A hím udvarláskor vagy a fészek közelében halk, ismétlődő 'kik-kik-kik' hangot adhat ki.
Hívás
A leggyakoribb hívóhang egy gyors, ismétlődő 'kik-kik-kik' vagy 'kek-kek-kek' sorozat, amely izgatottságra vagy riasztásra utal. A tojó hangja mélyebb és rekedtesebb lehet, mint a hímé. A fiókák éles, csipogó hangot adnak ki.
Mikor szól
Leginkább a költési időszakban, a fészek közelében hallhatóak, vagy amikor a madarak izgatottak, riasztanak.

Szaporodás

Költési időszak
Április végétől júliusig.
Fészkelési szokások
A fészket általában magas fákra, gyakran tűlevelűekre építi, 6-15 méter magasságban. A fészek gallyakból, ágakból áll, mohával és fakéreggel bélelve. Gyakran használja fel újra a régi fészkeket, vagy épít újat a közelben.
Tojásszám
4-6 tojás, de 3-7 is előfordulhat.
Tojás leírása
3-7 tojás, fehéres vagy halványkék alapon vörösesbarna foltokkal és pettyekkel díszítve.
Költési idő
32-35 nap, főleg a tojó kotlik.
Kirepülési idő
24-30 nap, a fiókák kirepülése után még 2-3 hétig a szülők etetik őket.
Szülői gondoskodás
A tojó kotlik és a fiókákat is ő eteti kezdetben. A hím vadászik és hordja a táplálékot a tojónak és később a fiókáknak. Mindkét szülő részt vesz a fiókák gondozásában a kirepülés után is.

Hol találhatjuk

Erdők és erdőszélek

Különösen a vegyes és tűlevelű erdők sűrűbb részei, ahol fészkel és vadászik.

Parkok és kertek

Egyre gyakrabban megfigyelhető városi és külvárosi környezetben, ahol a madáretetők körüli madárpopulációt zsákmányolja.

Mezőgazdasági területek fasorokkal

A nyíltabb területeken a fasorok és bokros részek nyújtanak búvóhelyet és vadászterületet.

Terepi tippek

  1. Figyeljük a madáretetőket. A karvaly gyakran megjelenik madáretetők közelében, ahol a kisebb madarakra vadászik. Hirtelen, gyors támadásaira számíthatunk.
  2. Keressük a jellegzetes repülést. A gyors szárnycsapásokkal tarkított siklórepülés, alacsonyan a fák között vagy a terep felett, jellegzetes a karvalyra.
  3. Hallgassuk a hangját. A 'kik-kik-kik' hívóhang segíthet a fészkelőhelyek megtalálásában, különösen tavasszal és nyáron.
  4. Türelmes megfigyelés. A karvaly rejtőzködő életmódot folytat, ezért a türelmes, csendes megfigyelés növeli az esélyt a találkozásra.
  5. Ismerjük a méretkülönbséget. A hím és a tojó közötti jelentős méretkülönbség segíthet az azonosításban és a nemek megkülönböztetésében.

Hasonló fajok

Héja

Accipiter gentilis

A héja sokkal nagyobb és robusztusabb testalkatú, mint a karvaly. A héja farka rövidebb és szélesebb, szárnyai hosszabbak és kevésbé lekerekítettek. Repülés közben a héja szárnycsapásai lassabbak és mélyebbek. A héja felnőtt egyedeinek szeme vörösesebb, a karvalyé sárga vagy narancssárga. A héja alul sűrűbb, finomabb harántcsíkozású, míg a karvalyé durvább és a hímeknél rozsdavörös árnyalatú.

Kabasólyom

Falco subbuteo

A kabasólyom karcsúbb testalkatú, hegyesebb szárnyakkal és rövidebb farokkal rendelkezik. Repülése sokkal gyorsabb, erőteljesebb szárnycsapásokkal, és gyakran vadászik a levegőben rovarokra. A kabasólyomnak jellegzetes 'bajsza' van az arca oldalán, és vöröses 'nadrágja' a combján, ami a karvalynál hiányzik.

Gyors tények

Rend:
Accipitriformes
Család:
Accipitridae
Nemzetség:
Accipiter
Faj:
Accipiter nisus
Élőhely:
Erdők, erdőszélek, parkok, kertek
Táplálék:
Kisebb madarak
Vándorlás:
Részben vonuló, részben állandó
Veszélyeztetettségi státusz:
Nem fenyegetett (Least Concern)

Érdekességek

  • A karvaly a leggyakoribb madárvadász ragadozómadár Európában.
  • A hím és a tojó közötti méretkülönbség az egyik legnagyobb a ragadozómadarak között, ami lehetővé teszi számukra, hogy különböző méretű zsákmányra vadásszanak, csökkentve a versenyt a páron belül.
  • A karvaly rendkívül agilis repülő, képes a sűrű erdőben is nagy sebességgel manőverezni, üldözve zsákmányát.
  • A DDT és más peszticidek használata a 20. század közepén súlyosan megtizedelte a karvalyállományt, de a vegyszerek betiltása után sikeresen regenerálódott a populáció.
  • A karvaly a 'madarak sólyma' néven is ismert, utalva gyors és meglepetésszerű vadászati technikájára.

Tudományos besorolás

Ország
Animalia
Törzs
Chordata
Osztály
Aves
Rend
Accipitriformes
Család
Accipitridae
Nem
Accipiter
Faj
Accipiter nisus

Karvaly felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban