Birdby LogoBirdby
Vörös fogoly (Alectoris rufa)

Vörös fogoly

Nem fenyegetett (Least Concern)

Alectoris rufa

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

A vörös fogoly egy közepes méretű, talajon élő madár, amely Délnyugat-Európa és az Azori-szigetek őshonos faja. Jellegzetes vöröses-barna tollazatával, feltűnő arcrajzolatával és csíkos oldalával könnyen felismerhető. Főként mezőgazdasági területeken, nyílt, száraz élőhelyeken fordul elő. Tápláléka nagyrészt növényi eredetű, de rovarokat is fogyaszt. Monogám faj, a fészkét a talajra építi.

Méret és élettartam

Hossz
32-35 cm
Szárnyfesztáv
47-50 cm
Tömeg
390-600 g
Élettartam
Átlagosan 3-5 év a vadonban, de elérheti a 10 évet is.
Táplálkozás
Mindenevő, főként növényi részek (magvak, levelek, hajtások, gyökerek, bogyók), de rovarok és más gerinctelenek is.

Testi jellemzők

Tollazat
A felnőtt madarak feje szürke, fehér homlokkal és szemöldökkel. A szemen keresztül egy fekete sáv húzódik, amely a torok fehér szegélyét követve egy fekete gallérban végződik. A torok és az arc fehér. A test felső része barnás-szürke, a mell szürke, a has világosabb. Az oldalakon feltűnő, széles, fekete-fehér-gesztenyebarna csíkok láthatók. A faroktollak vörösesbarnák. A szárnyak lekerekítettek, a szárnyfedők barnák, a kézevezők sötétek.
Csőr alakja
Rövid, erős, enyhén lefelé hajló, élénkpiros színű csőr.
Szemszín
Sötétbarna, vörös szemgyűrűvel.
Láb színe
Élénkpiros lábak, a hímeknél gyakran egy vagy két sarkantyúval.
Megkülönböztető jegyek
A feltűnő fekete-fehér-gesztenyebarna csíkos oldalak, a fekete gallér és a vörös csőr és lábak a legjellemzőbb azonosító bélyegek.
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal madarak tollazata fakóbb, kevésbé kontrasztos. A fekete gallér és az oldalsó csíkok kevésbé fejlettek vagy hiányoznak. A csőr és a lábak színe is halványabb, rózsaszínes-szürkés. Fokozatosan alakul ki a felnőtt tollazatuk az első év során.
Évszakos változások
Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A tollazat egész évben hasonló, bár a kopás és a vedlés befolyásolhatja a színek élénkségét.
Ivari kétalakúság
A hímek és tojók hasonló tollazatúak, de a hímek általában kissé nagyobbak és nehezebbek. A hímek lábán gyakran egy vagy két sarkantyú található, ami a tojóknál ritka vagy hiányzik. A hímek fekete gallérja általában vastagabb és markánsabb.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Fej és arcrajzolat

    Keresse a szürke fejet, a fehér homlokot és szemöldököt, valamint a szemen keresztül húzódó fekete sávot, amely a torok fehér szegélyét követve egy markáns fekete gallérban végződik.

  2. 2

    Oldalsó tollazat

    Figyelje meg a test oldalán lévő feltűnő, széles, fekete-fehér-gesztenyebarna csíkokat. Ez az egyik legjellemzőbb azonosító bélyeg.

  3. 3

    Csőr és lábak színe

    Az élénkpiros csőr és lábak szintén fontos azonosító jegyek. A hímeknél a lábakon gyakran látható egy vagy két sarkantyú.

  4. 4

    Hang

    Hallgassa a jellegzetes, rekedtes, ismétlődő "csuk-csuk-csuk" vagy "kik-kik-kik" hívóhangot, amely különösen a költési időszakban gyakori.

  5. 5

    Élőhely

    Keresse nyílt, száraz, dombos mezőgazdasági területeken, bozótosokban vagy szőlőültetvényekben.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Mezőgazdasági területek, sztyeppék, száraz gyepek, bozótosok, nyílt erdős területek, szőlőültetvények, olajfaültetvények.
Földrajzi elterjedés
Délnyugat-Európa (Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország északnyugati része) és az Azori-szigetek. Betelepítették az Egyesült Királyságba is, ahol stabil populációja van.
Magassági előfordulás
Tengerszinttől körülbelül 2000 méteres magasságig, de leggyakrabban alacsonyabb, dombos területeken fordul elő.
Kedvelt környezetek
Előnyben részesíti a száraz, nyílt, dombos területeket, ahol mozaikos élőhelyek (mezőgazdasági földek, bozótosok, sziklák) biztosítanak táplálékot és búvóhelyet. Kerüli a sűrű erdőket és a vizes élőhelyeket.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali (diurnális) madár. Kora reggel és késő délután a legaktívabb a táplálkozásban.
Táplálkozási szokások
Főként a talajon keresgélve táplálkozik. Kaparja a földet a magvak, gyökerek és rovarok után. Kisebb csoportokban vagy családokban táplálkozik. A fiókák étrendjében nagyobb arányban szerepelnek a rovarok.
Társas viselkedés
A költési időszakon kívül kisebb, 5-20 egyedből álló csapatokban (csapatokban) él. A költési időszakban párokba rendeződik. A csapatok télen nagyobb, akár 50 egyedből álló csoportokká is összeállhatnak.
Repülési minta
Rövid távolságokon repül, gyors, erőteljes szárnycsapásokkal, majd siklással. Felszálláskor hangos szárnycsattogás hallható. Inkább futva menekül a veszély elől, mint repülve.
Vonulás
Állandó madár, nem vonul. A fiatal egyedek a kikelési helyüktől távolabb is elvándorolhatnak, de ez nem tekinthető migrációnak.
Területvédelem
A hímek a költési időszakban territoriálisak, védik a fészkelőterületet a rivális hímektől. A terület nagysága az élőhely minőségétől függ.

Ének és hívás

Ének
Nincs igazi éneke. A hímek udvarláskor és területvédéskor adnak ki jellegzetes, ismétlődő, rekedtes "csuk-csuk-csuk" vagy "kik-kik-kik" hangokat, amelyek távolról is hallhatók.
Hívás
A leggyakoribb hívóhang egy rekedtes, reszelős "kerr-ik" vagy "csuk-csuk-csuk" sorozat, amely riasztáskor felgyorsul. A csapatok tagjai közötti kapcsolattartásra is szolgál. A riasztóhang élesebb, gyorsabb "kik-kik-kik" sorozat.
Mikor szól
Egész évben hallható, de a költési időszakban (tavasz) a legaktívabbak a hímek a hangadásban. Kora reggel és alkonyatkor a leggyakoribb.

Szaporodás

Költési időszak
Márciustól júliusig, a csúcs április-májusban van.
Fészkelési szokások
A tojó a talajon, sekély mélyedésben, sűrű növényzet (pl. fűcsomó, bokor töve) takarásában építi a fészket. A fészek egyszerű, fűszálakkal, levelekkel bélelt mélyedés.
Tojásszám
Általában 10-16 tojás, de előfordulhat 8-20 tojás is. Évente egy fészekalj, de ha az első elpusztul, pótköltés lehetséges.
Tojás leírása
Az tojások krémszínűek vagy sárgásbarnák, finom, sötétbarna pettyekkel vagy foltokkal. Méretük körülbelül 40x30 mm.
Költési idő
23-24 nap. Főként a tojó kotlik.
Kirepülési idő
A fiókák fészekhagyók, a kikelés után azonnal követik az anyjukat. Körülbelül 10 napos korukban már rövid távolságokat repülnek, és 70-80 napos korukra válnak teljesen önállóvá.
Szülői gondoskodás
Főként a tojó gondozza a fiókákat, de a hím is részt vehet a védelemben és a terelgetésben. A család egészen őszig, sőt télig együtt marad.

Hol találhatjuk

Mezőgazdasági területek

Gabonaföldek, szőlőültetvények, olajfaültetvények szélén, ahol megfelelő takarás és táplálékforrás található.

Bozótosok és gyepek

Száraz, dombos területek, ahol alacsony növényzet és bokrok biztosítanak búvóhelyet.

Útszélek és mezsgyék

Gyakran láthatók az utak szélén, ahol a napon sütkéreznek vagy táplálékot keresnek.

Terepi tippek

  1. Korai reggeli vagy késő délutáni órák. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak a táplálkozásban, és nagyobb eséllyel láthatók a nyílt területeken.
  2. Hallgassa a hangját. A jellegzetes hívóhangja gyakran elárulja a jelenlétét, még akkor is, ha nem látható közvetlenül.
  3. Türelem és távcső. A vörös fogoly félénk madár, és jól rejtőzködik. Türelemmel és távcsővel nagyobb eséllyel figyelhető meg.
  4. Keresse a csapatokat. A költési időszakon kívül csapatokban élnek, így ha egyet lát, valószínűleg több is van a közelben.

Hasonló fajok

Szirti fogoly

Alectoris graeca

A szirti fogoly fekete gallérja keskenyebb, és a torok fehér színe nem terjed ki olyan szélesre. Az oldalsó csíkok kevésbé kontrasztosak, és a vöröses árnyalatok kevésbé dominálnak. Élőhelye magasabb hegyvidéki területek.

Csukár

Alectoris chukar

A csukárnak is van fekete gallérja, de az a vörös fogolyénál keskenyebb és kevésbé markáns. A csukár oldalsó csíkjai is kevésbé élénkek, és a tollazat összességében szürkébb árnyalatú. A csukárnak nincs fehér homloka és szemöldöke, mint a vörös fogolynak.

Berber fogoly

Alectoris barbara

A berber fogoly feje és nyaka kékesszürke, gesztenyebarna folttal a tarkóján. A torok fehér, de a fekete gallér hiányzik, helyette egy gesztenyebarna sáv keretezi a torkot. Az oldalsó csíkok is eltérőek, fekete-fehér-gesztenyebarna mintázatúak, de a vörös fogolyénál kevésbé élénkek.

Gyors tények

Élőhely:
Délnyugat-Európa, Azori-szigetek
Táplálkozás:
Mindenevő (magvak, levelek, rovarok)
Szaporodás:
Talajon fészkel, 10-16 tojás
Hang:
Rekedtes "csuk-csuk-csuk"
Állapot:
Nem fenyegetett (Least Concern)

Érdekességek

  • A vörös fogoly az Egyesült Királyságban az egyik legnépszerűbb vadászmadár, és jelentős számban tenyésztik és engedik szabadon vadászati célokra.
  • A hímek a költési időszakban gyakran harcolnak egymással a tojókért, és a sarkantyúikat használják a küzdelemben.
  • A fiókák a kikelés után szinte azonnal képesek futni és táplálékot keresni, ami a fészekhagyó madarakra jellemző.
  • A vörös fogoly képes hibridizálódni a csukárral (Alectoris chukar) és a szirti fogollyal (Alectoris graeca) azokon a területeken, ahol élőhelyük átfedésben van.

Tudományos besorolás

Ország
Állatok (Animalia)
Törzs
Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály
Madarak (Aves)
Rend
Tyúkalakúak (Galliformes)
Család
Fácánfélék (Phasianidae)
Nem
Alectoris
Faj
Alectoris rufa

Vörös fogoly felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban