Réti fülesbagoly

Bemutatás

A réti fülesbagoly egy közepes méretű bagoly, amely jellegzetesen nyílt, füves területeken vadászik, gyakran nappal is megfigyelhető. Világos, barnás tollazatával, feltűnő arcfátylával és a repülés közben látható, hosszú, keskeny szárnyaival könnyen azonosítható. Kis fülpamacsai gyakran nem láthatók a terepen. Globálisan elterjedt faj, változatos élőhelyeken, a tundrától a mérsékelt égövi rétekig.

Méret és élettartam

Hossz

34-43 cm

Szárnyfesztáv

90-110 cm

Tömeg

200-500 g (hímek általában kisebbek, 200-400 g; tojók nagyobbak, 300-500 g)

Élettartam

Akár 12-13 év a vadonban, de átlagosan 4 év.

Táplálkozás

Főként rágcsálók (különösen pockok és egerek), kisebb madarak, ritkábban nagyobb rovarok.

Testi jellemzők

Tollazat

A felnőtt tollazat felülről sárgásbarna, sötétbarna sávozásokkal és foltokkal. Alul világosabb, krémszínű vagy fehéres, sötétbarna csíkozással a mellkason és az oldalakon. A szárnyak alsó része világos, a csukló fölött sötét folttal (

Csőr alakja

Rövid, erős, kampós, sötét, szaruszínű.

Szemszín

Fénylő sárga, amelyet egy sötét, 'szemceruzának' tűnő sáv keretez az arcfátyolban.

Láb színe

A lábak tollasak, a karmok sötétek, szaruszínűek.

Megkülönböztető jegyek

Kezes, karcsú testalkat, nagy fej, rövid nyak. A repülés közben látható sötét foltok a szárnycsuklókon, a jellegzetes csapongó, 'lepkés' repülés. A kis fülpamacsok nehezen láthatók, kivéve amikor a madár izgatott vagy figyelmes. Feltűnő arcfátyol, ami a szemektől sötét sávval indul lefelé.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatalok tollazata hasonló a felnőttekéhez, de gyakran sötétebb, egyöntetűbb, különösen a mellkason, ahol kevesebb a sávozás. A szem körül gyakran sötétebb, szélesebb fekete folt látható. Fülpamacsok még kevésbé fejlettek.

Évszakos változások

A tollazat egész évben viszonylag állandó. A vedlés általában a költési időszak után történik.

Ivari kétalakúság

Nincs jelentős ivari dimorfizmus a tollazatban, de a tojók általában valamivel nagyobbak és robusztusabbak, néha sötétebb tollazattal rendelkezhetnek.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Repülés

   Könnyed, laza, 'lepkés' szárnycsapásokkal repül, gyakran alacsonyan a föld felett. Vadászat közben képes egy helyben szitálni.

2. 2

   Élőhely

   Nyílt, füves, mocsáros területeken található, különösen alkonyatkor és hajnalban, sokszor nappal is.

3. 3

   Tollazat és arcfátyol

   Világos barnás alapszín, sötét csíkozással. Feltűnő sárga szem, amelyet sötét foltok ('szemceruza') vesznek körül az arcfátyolban. A szárny alsó részén a csuklónál látható sötét folt jellegzetes.

4. 4

   Fülpamacsok

   Rövid, alig észrevehető fülpamacsok, amelyek csak ritkán, izgatott állapotban látszanak.

5. 5

   Magatartás

   Gyakran ül cölöpökön, földön, vagy cserjéken, ritkábban fákon. A talajon történő pihenés és a nappali aktivitás szokatlan a baglyok között.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Nyílt gyepek, mocsarak, tundrák, lápok, mezőgazdasági területek, sztyeppék, dűnék, időnként nyílt erdőterületek szélei.

Földrajzi elterjedés

Palearktikus, nearktikus és neotrópusi régiók széles skáláján elterjedt. Észak-Amerika, Dél-Amerika (Andok régió), Eurázsia nagy része (a sarkvidéktől a mérsékelt övig). Elterjedt Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, Hawaii-n és a Karib-térségben.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 4500 méterig a Andokban.

Kedvelt környezetek

Alacsony növényzetű, nyílt területek, ahol bőségesen talál rágcsálókat. Előnyben részesíti a nedves réteket, mocsárszéli területeket és a szántóföldek széleit, valamint a magasfüves gyepeket.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappal és szürkületkor aktív, ellentétben a legtöbb bagolyfajjal. Hajnalban és alkonyatkor a leggyakoribb a vadászata.

Táplálkozási szokások

Főként nappal és szürkületkor vadászik, de hajnalban és alkonyatkor is aktív. Alacsony magasságban, lassan, csapongva repül a talaj fölött, majd hirtelen lecsap a zsákmányra. Éles hallása és látása segíti a vadászatban. Időnként egy helyben szitál a levegőben.

Társas viselkedés

Költési időszakban monogám párban él, de a telelőhelyeken nagyobb, akár több tucat egyedből álló csapatokban is gyülekezhetnek, különösen jó zsákmányellátottságú területeken. A hímek költés idején látványos nászrepüléssel udvarolnak, melynek során meredeken emelkednek, majd siklanak, szárnyaikkal tapsoló hangot keltenek, és énekelnek.

Repülési minta

Jellegzetesen könnyedes, laza, 'lepkés' repülés jellemzi, lassan csapkodva a szárnyait, melyek hosszúak és keskenyek. Gyakran alacsonyan, a föld felszínéhez közel repül. Gyakran fordul elő szitálás is vadászat közben.

Vonulás

Részlegesen vándorló faj. Az északi populációk télen délebbre vonulnak, a mérsékelt égövi területeken élő állományok gyakran csak rövid távolságokra mozdulnak el, vagy helyben maradnak a táplálékforrások függvényében. A vándorlási útvonalak erősen függenek a zsákmányállatok (főleg pockok) populációjának ingadozásától.

Területvédelem

A költőpárok fészkelési területet védenek, de ez a terület nagymértékben változhat a zsákmányállatok abundanciájától függően. A vadászterületek átfedhetnek más párokéval.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júliusig az északi területeken, délebbre márciustól. Erősen függ a zsákmányállatok (rágcsálók) mennyiségétől. Magas pockoknál két fészekalj is lehetséges.

Fészkelési szokások

Fészkét a földön, sűrű növényzet közé, kisebb mélyedésbe építi. A tojó egy sekély mélyedést kapar ki, amelyet főleg saját mellének pehelytollával és száraz növényi részekkel bélel ki. Rejtett helyen, általában magas fűben vagy bokrok alatt, mocsarak szélén.

Tojásszám

4-9 tojás, de rágcsálóinváziók idején akár 13 is előfordulhat.

Tojás leírása

Átlagosan 4-9 tojás, de extrémebb esetekben akár 13 is lehet rágcsálóinváziók idején. A tojások krémszínűek vagy fehérek, oválisak, fényesek, mérete körülbelül 40 x 30 mm.

Költési idő

24-28 nap, kizárólag a tojó kotlik.

Kirepülési idő

A fiókák körülbelül 12-17 napos korukban hagyják el a fészket, még mielőtt repülni tudnának, és a környező növényzetben rejtőzködnek. Teljesen röpképesekké 25-35 napos korukban válnak.

Szülői gondoskodás

A tojó kotlik és eteti a fiókákat, a hím hozza a táplálékot. A fiókák kikelése után mindkét szülő gondoskodik róluk. A fiatalok még hetekig a szülők közelében maradnak és tőlük tanulnak vadászni.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Időzítés. A legjobb esély a megfigyelésre hajnalban és alkonyatkor van, de borús időben, vagy intenzív táplálékkeresés idején nappal is megfigyelhető.
2. Élőhely. Fókuszáljunk nyílt, füves, mocsaras területekre, ahol a zsákmányállatok (főként pockok) bőségesen előfordulnak.
3. Repülés megfigyelése. Keressük a jellemző 'lepkés' repülést alacsonyan a föld felett, vagy a szitálást vadászat közben.
4. Célállatos területek. Felmérések szerint magas pocokállományú években sokkal gyakoribbak és könnyebben megfigyelhetők, mivel a táplálékbőség több fészkelőpárt vonz.
5. Óvatos megközelítés. Habár olykor nappal is aktívak, igyekezzünk nem megzavarni őket, különösen a fészkelési időszakban. Használjunk távcsövet a távoli megfigyeléshez.

Hasonló fajok

Gyors tények

Típus:

Ragadozó madár

Aktív:

Nappal és szürkületkor

Migráció:

Részlegesen vándorló

Fészek:

Földön, sűrű növényzet közé rejtve

Táplálkozás:

Főleg rágcsálók

Érdekességek

• A fülesbagoly ritka fajnak számít számos európai országban, köztük Magyarországon is, ahol védett.
• A legszélesebb körben elterjedt bagolyfajok közé tartozik, szinte minden kontinensen megtalálható.
• A legtöbb bagollyal ellentétben gyakran nappal is vadászik, különösen telelőhelyein és a sarki régiókban, ahol nyáron hosszú ideig világos van.
• A fiókák már repülés előtt elhagyják a fészket, és a környező növényzetben rejtőzködnek, amíg teljesen röpképesek nem lesznek.
• A hím jellegzetes 'tapsoló' nászrepülése, amikor szárnyait a teste alatt összecsapja, egyedi látvány és hallásélmény.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Bagolyalakúak (Strigiformes)

Család

Bagolyfélék (Strigidae)

Nem

Asio

Faj

Asio flammeus

Réti fülesbagoly felfedezése