Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással
Alkalmazás megnyitásaBemutatás
Az egerészölyv (Buteo buteo) egy közepes méretű ragadozó madár, amely Európa és Ázsia nagy részén elterjedt. Rendkívül változatos tollazatáról ismert, és gyakran látható körözve a termikeket kihasználva, vagy lesben állva egy kiemelkedő ponton. Magyarországon az egyik leggyakoribb ragadozó madárfaj.
Méret és élettartam
- Hossz
- 40-58 cm
- Szárnyfesztáv
- 100-130 cm
- Tömeg
- 550-1300 g (hímek átlagosan 700 g, tojók 900 g)
- Élettartam
- Átlagosan 8-10 év a vadonban, de elérheti a 20 évet is.
- Táplálkozás
- Főként kisemlősök (egerek, pockok, hörcsögök), de fogyaszt madarakat, hüllőket, kétéltűeket, nagyobb rovarokat és gilisztákat is. Alkalmanként dögöt is eszik.
Testi jellemzők
- Tollazat
- Az egerészölyv tollazata rendkívül változatos, a nagyon sötétbarnától a majdnem teljesen fehérig terjedhet, de a leggyakoribb a középbarna árnyalat. Jellemző a világosabb hasi rész, sötét keresztsávokkal, és a sötét szárnyszegély. A farok gyakran finoman sávozott, a vége sötétebb. A szárnyak alulról nézve világosak, a szárnyhajlatban sötét folt látható, ami jó azonosító bélyeg.
- Csőr alakja
- Erős, kampós, sötét szaruszínű csőr, töve sárga viaszfolttal.
- Szemszín
- Felnőtt madaraknál sárgásbarna vagy barna írisz, fiataloknál világosabb, szürkés.
- Láb színe
- Sárga lábak és karmok.
- Megkülönböztető jegyek
- Közepes méret, széles, lekerekített szárnyak, rövid nyak, viszonylag rövid, széles farok. Jellegzetes a szárnyhajlatban lévő sötét folt alulról nézve. Változatos tollazat, de a sötét szárnyszegély és a világosabb hasi rész gyakori.
- Fiatal egyed megjelenése
- A fiatal madarak tollazata általában világosabb, mint a felnőtteké, különösen a hasi részen. A farok sávozása kevésbé kontrasztos, és a szárnyhajlatban lévő sötét folt is kevésbé markáns lehet. Az íriszük világosabb, szürkés színű.
- Évszakos változások
- Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás.
- Ivari kétalakúság
- Nincs jelentős ivari dimorfizmus a tollazatban, de a tojók általában nagyobbak és nehezebbek, mint a hímek.
Hogyan azonosítsuk
- 1
Méret és alak
Közepes méretű ragadozó madár, széles, lekerekített szárnyakkal és viszonylag rövid, széles farokkal. Repülés közben a szárnyait enyhén V alakban tartja.
- 2
Tollazat
Rendkívül változatos, a sötétbarnától a világosig terjedhet. Keresd a világosabb hasi részt sötét keresztsávokkal, a sötét szárnyszegélyt és a szárnyhajlatban lévő sötét foltot alulról nézve.
- 3
Hang
Jellegzetes, nyávogó 'kí-ééé' kiáltása messziről felismerhető, különösen körözés közben.
- 4
Repülési stílus
Lassú, köröző repülés, gyakran vitorlázik a termikeken. Szárnycsapásai lassúak és mélyek.
- 5
Viselkedés
Gyakran ül kiemelkedő pontokon (fák, oszlopok) lesben, vagy köröz a nyílt területek felett.
Élőhely és elterjedés
- Biomok
- Erdős területek, erdőszélek, ligetes vidékek, mezőgazdasági területek, rétek, legelők, hegyvidékek és síkságok egyaránt. Fontos számára a nyílt vadászterület és a fészkelésre alkalmas fák jelenléte.
- Földrajzi elterjedés
- Európa, Ázsia nagy része, beleértve a Brit-szigeteket, Skandináviát, Oroszországot, a Közel-Keletet és Japánt. Észak-Afrikában telelőként fordul elő.
- Magassági előfordulás
- Tengerszinttől egészen 2500 méteres magasságig megtalálható, de leggyakrabban az alacsonyabb és közepes magasságú területeken él.
- Kedvelt környezetek
- Mozaikos tájak, ahol erdős területek váltakoznak nyílt mezőgazdasági területekkel, rétekkel és legelőkkel. Fészkelésre magas fákat, vadászatra nyílt területeket igényel.
Viselkedés
- Aktivitási idő
- Nappali (diurnális) madár.
- Táplálkozási szokások
- Lesből vadászik, gyakran egy faágon, oszlopon vagy villanypóznán ülve figyeli a talajt. Körözve is vadászhat, ekkor a termikeket kihasználva emelkedik, majd lecsap a zsákmányra. Gyakran látható autópályák és utak mentén, ahol az út menti sávokban élő rágcsálókat figyeli.
- Társas viselkedés
- Fészkelési időszakban monogám párokban él. A költési időszakon kívül magányos, bár a vonulás során és a téli táplálékban gazdag területeken több egyed is megfigyelhető együtt.
- Repülési minta
- Jellemző a lassú, köröző repülés, gyakran kihasználva a felszálló légáramlatokat (termikeket). Szárnycsapásai lassúak és mélyek. Vitorlázás közben a szárnyait enyhén V alakban tartja.
- Vonulás
- A populáció északi része vonuló, a délebbi területeken élők részben vagy teljesen állandóak. Magyarországon részben vonuló, részben állandó madár. Az északi populációk délre, Észak-Afrikába és Dél-Európába vonulnak telelni.
- Területvédelem
- A költési időszakban erősen territoriális, védelmezi a fészkelőhelyét és a környező vadászterületet a fajtársakkal és más ragadozókkal szemben.
Ének és hívás
- Ének
- Nincs igazi éneke. A hangja egy jellegzetes, nyávogó, elnyújtott 'kí-ééé' vagy 'pi-jééé' kiáltás, melyet gyakran hallat körözés közben vagy a fészek közelében.
- Hívás
- A leggyakoribb hívóhangja a már említett nyávogó 'kí-ééé'. Izgalmi állapotban gyorsabb, élesebb 'kí-kí-kí' hangokat adhat ki. A fiókák élelemért kolduló hangja is jellegzetes.
- Mikor szól
- Leggyakrabban a költési időszakban, tavasszal és nyáron hallható, különösen a fészek közelében vagy a terület felett körözve. De egész évben hallathatja hangját.
Szaporodás
- Költési időszak
- Márciustól júliusig, a tojásrakás áprilisban történik.
- Fészkelési szokások
- Fészkét magas fákra építi, általában az erdőszéleken vagy ligetekben. A fészek gallyakból, ágakból készül, belülről levelekkel, mohával, fűvel béleli. Mindkét szülő részt vesz az építésben.
- Tojásszám
- Általában 2-4 tojás, de ritkán 1 vagy akár 5 is lehet.
- Tojás leírása
- Általában 2-4 tojást rak, melyek fehéres alapszínűek, vörösesbarna foltokkal és pettyekkel díszítettek. Méretük kb. 56 x 45 mm.
- Költési idő
- 33-35 nap, főként a tojó kotlik, a hím táplálja őt.
- Kirepülési idő
- 42-50 nap, a fiókák kirepülés után még hetekig a szülőkkel maradnak és tőlük tanulnak vadászni.
- Szülői gondoskodás
- Mindkét szülő részt vesz a fiókák felnevelésében. A hím hozza a táplálékot, a tojó eteti a fiókákat és védi őket. Kirepülés után még hosszú ideig gondoskodnak róluk.
Hol találhatjuk
Erdőszélek és ligetek
Ezek a területek biztosítják a fészkelésre alkalmas fákat és a közeli nyílt vadászterületeket.
Mezőgazdasági területek és rétek
Kiváló vadászterületek a rágcsálók bősége miatt. Gyakran láthatóak az út menti fákon vagy oszlopokon ülve.
Autópályák és utak mentén
Az út menti sávokban élő rágcsálók miatt gyakran megfigyelhetőek itt, lesben állva.
Terepi tippek
- Figyeld az eget. Keresd a köröző, vitorlázó madarakat a magasban, különösen napos időben, amikor a termikek aktívak.
- Nézd a kiemelkedő pontokat. Ellenőrizd a magányos fákat, villanypóznákat, oszlopokat a nyílt területeken, gyakran ülnek rajtuk lesben.
- Hallgasd a hangját. A jellegzetes nyávogó hangja gyakran elárulja a jelenlétét, még akkor is, ha nem látod.
- Türelem. Mint minden ragadozó madár esetében, a türelem kulcsfontosságú. Hosszabb ideig tartó megfigyeléssel nagyobb eséllyel láthatod vadászat közben.
Hasonló fajok
Darabos ölyv
Buteo rufinus
Nagyobb méretű, hosszabb szárnyú és farkú. Tollazata gyakran vörösesebb árnyalatú, különösen a farok. A szárnyak alulról nézve világosabbak, a szárnyhajlatban lévő sötét folt kevésbé kontrasztos, és a szárnyvégek sötétebbek. A darabos ölyv gyakran lebegő repülést végez, míg az egerészölyv inkább köröz.
Gatyás ölyv
Buteo lagopus
A gatyás ölyv téli vendég Magyarországon. Jellemzője a sötét hasi sáv, a fehér faroktő és a sötét farokvég. A lábai tollasak egészen a karmokig (innen a 'gatyás' elnevezés). Repülés közben a szárnyak alulról nézve világosak, a szárnyhajlatban sötét folt, és a szárnyvégek is sötétek.
Kígyászölyv
Circaetus gallicus
Jelentősen nagyobb, világosabb tollazatú, különösen a feje és a mellkasa. A szárnyak alulról nézve nagyon világosak, sötét szárnyvégekkel és jellegzetes sötét sávokkal a szárnyakon. Repülés közben a szárnyait vízszintesen tartja, és gyakran lebeg egy helyben. Főleg hüllőkkel táplálkozik.
Gyors tények
- Leggyakoribb ragadozó madár Magyarországon:
- Igen
- Tollazat változatossága:
- Rendkívül magas
- Jellemző hang:
- Nyávogó 'kí-ééé'
- Fő táplálék:
- Kisemlősök (egerek, pockok)
- Védelmi státusz:
- Nem fenyegetett
Érdekességek
- Az egerészölyv tollazatának rendkívüli változatossága miatt sokáig azt hitték, hogy több fajról van szó, mielőtt a genetikai vizsgálatok tisztázták volna a helyzetet.
- Képes akár 1000 méter magasra is felemelkedni a termikek segítségével, és onnan figyelni a vadászterületét.
- Bár főként rágcsálókkal táplálkozik, a 'buteo' nemzetségnév a latin 'buteo' szóból származik, ami 'ölyvet' vagy 'sólymot' jelent, és utal a ragadozó életmódjára.
- Az egerészölyv az egyik leggyakrabban megfigyelt ragadozó madár Európában, és fontos szerepet játszik az ökoszisztémában a rágcsálópopulációk szabályozásában.
Tudományos besorolás
- Ország
- Animalia
- Törzs
- Chordata
- Osztály
- Aves
- Rend
- Accipitriformes
- Család
- Accipitridae
- Nem
- Buteo
- Faj
- Buteo buteo
Egerészölyv felfedezése
Azonosíts madarakat bárhol
Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.
