Birdby LogoBirdby
Egerészölyv (Buteo buteo)

Egerészölyv

Nem fenyegetett (Least Concern)

Buteo buteo

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

Az egerészölyv (Buteo buteo) egy közepes méretű ragadozó madár, amely Európa és Ázsia nagy részén elterjedt. Rendkívül változatos tollazatáról ismert, és gyakran látható körözve a termikeket kihasználva, vagy lesben állva egy kiemelkedő ponton. Magyarországon az egyik leggyakoribb ragadozó madárfaj.

Méret és élettartam

Hossz
40-58 cm
Szárnyfesztáv
100-130 cm
Tömeg
550-1300 g (hímek átlagosan 700 g, tojók 900 g)
Élettartam
Átlagosan 8-10 év a vadonban, de elérheti a 20 évet is.
Táplálkozás
Főként kisemlősök (egerek, pockok, hörcsögök), de fogyaszt madarakat, hüllőket, kétéltűeket, nagyobb rovarokat és gilisztákat is. Alkalmanként dögöt is eszik.

Testi jellemzők

Tollazat
Az egerészölyv tollazata rendkívül változatos, a nagyon sötétbarnától a majdnem teljesen fehérig terjedhet, de a leggyakoribb a középbarna árnyalat. Jellemző a világosabb hasi rész, sötét keresztsávokkal, és a sötét szárnyszegély. A farok gyakran finoman sávozott, a vége sötétebb. A szárnyak alulról nézve világosak, a szárnyhajlatban sötét folt látható, ami jó azonosító bélyeg.
Csőr alakja
Erős, kampós, sötét szaruszínű csőr, töve sárga viaszfolttal.
Szemszín
Felnőtt madaraknál sárgásbarna vagy barna írisz, fiataloknál világosabb, szürkés.
Láb színe
Sárga lábak és karmok.
Megkülönböztető jegyek
Közepes méret, széles, lekerekített szárnyak, rövid nyak, viszonylag rövid, széles farok. Jellegzetes a szárnyhajlatban lévő sötét folt alulról nézve. Változatos tollazat, de a sötét szárnyszegély és a világosabb hasi rész gyakori.
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal madarak tollazata általában világosabb, mint a felnőtteké, különösen a hasi részen. A farok sávozása kevésbé kontrasztos, és a szárnyhajlatban lévő sötét folt is kevésbé markáns lehet. Az íriszük világosabb, szürkés színű.
Évszakos változások
Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás.
Ivari kétalakúság
Nincs jelentős ivari dimorfizmus a tollazatban, de a tojók általában nagyobbak és nehezebbek, mint a hímek.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Méret és alak

    Közepes méretű ragadozó madár, széles, lekerekített szárnyakkal és viszonylag rövid, széles farokkal. Repülés közben a szárnyait enyhén V alakban tartja.

  2. 2

    Tollazat

    Rendkívül változatos, a sötétbarnától a világosig terjedhet. Keresd a világosabb hasi részt sötét keresztsávokkal, a sötét szárnyszegélyt és a szárnyhajlatban lévő sötét foltot alulról nézve.

  3. 3

    Hang

    Jellegzetes, nyávogó 'kí-ééé' kiáltása messziről felismerhető, különösen körözés közben.

  4. 4

    Repülési stílus

    Lassú, köröző repülés, gyakran vitorlázik a termikeken. Szárnycsapásai lassúak és mélyek.

  5. 5

    Viselkedés

    Gyakran ül kiemelkedő pontokon (fák, oszlopok) lesben, vagy köröz a nyílt területek felett.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Erdős területek, erdőszélek, ligetes vidékek, mezőgazdasági területek, rétek, legelők, hegyvidékek és síkságok egyaránt. Fontos számára a nyílt vadászterület és a fészkelésre alkalmas fák jelenléte.
Földrajzi elterjedés
Európa, Ázsia nagy része, beleértve a Brit-szigeteket, Skandináviát, Oroszországot, a Közel-Keletet és Japánt. Észak-Afrikában telelőként fordul elő.
Magassági előfordulás
Tengerszinttől egészen 2500 méteres magasságig megtalálható, de leggyakrabban az alacsonyabb és közepes magasságú területeken él.
Kedvelt környezetek
Mozaikos tájak, ahol erdős területek váltakoznak nyílt mezőgazdasági területekkel, rétekkel és legelőkkel. Fészkelésre magas fákat, vadászatra nyílt területeket igényel.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali (diurnális) madár.
Táplálkozási szokások
Lesből vadászik, gyakran egy faágon, oszlopon vagy villanypóznán ülve figyeli a talajt. Körözve is vadászhat, ekkor a termikeket kihasználva emelkedik, majd lecsap a zsákmányra. Gyakran látható autópályák és utak mentén, ahol az út menti sávokban élő rágcsálókat figyeli.
Társas viselkedés
Fészkelési időszakban monogám párokban él. A költési időszakon kívül magányos, bár a vonulás során és a téli táplálékban gazdag területeken több egyed is megfigyelhető együtt.
Repülési minta
Jellemző a lassú, köröző repülés, gyakran kihasználva a felszálló légáramlatokat (termikeket). Szárnycsapásai lassúak és mélyek. Vitorlázás közben a szárnyait enyhén V alakban tartja.
Vonulás
A populáció északi része vonuló, a délebbi területeken élők részben vagy teljesen állandóak. Magyarországon részben vonuló, részben állandó madár. Az északi populációk délre, Észak-Afrikába és Dél-Európába vonulnak telelni.
Területvédelem
A költési időszakban erősen territoriális, védelmezi a fészkelőhelyét és a környező vadászterületet a fajtársakkal és más ragadozókkal szemben.

Ének és hívás

Ének
Nincs igazi éneke. A hangja egy jellegzetes, nyávogó, elnyújtott 'kí-ééé' vagy 'pi-jééé' kiáltás, melyet gyakran hallat körözés közben vagy a fészek közelében.
Hívás
A leggyakoribb hívóhangja a már említett nyávogó 'kí-ééé'. Izgalmi állapotban gyorsabb, élesebb 'kí-kí-kí' hangokat adhat ki. A fiókák élelemért kolduló hangja is jellegzetes.
Mikor szól
Leggyakrabban a költési időszakban, tavasszal és nyáron hallható, különösen a fészek közelében vagy a terület felett körözve. De egész évben hallathatja hangját.

Szaporodás

Költési időszak
Márciustól júliusig, a tojásrakás áprilisban történik.
Fészkelési szokások
Fészkét magas fákra építi, általában az erdőszéleken vagy ligetekben. A fészek gallyakból, ágakból készül, belülről levelekkel, mohával, fűvel béleli. Mindkét szülő részt vesz az építésben.
Tojásszám
Általában 2-4 tojás, de ritkán 1 vagy akár 5 is lehet.
Tojás leírása
Általában 2-4 tojást rak, melyek fehéres alapszínűek, vörösesbarna foltokkal és pettyekkel díszítettek. Méretük kb. 56 x 45 mm.
Költési idő
33-35 nap, főként a tojó kotlik, a hím táplálja őt.
Kirepülési idő
42-50 nap, a fiókák kirepülés után még hetekig a szülőkkel maradnak és tőlük tanulnak vadászni.
Szülői gondoskodás
Mindkét szülő részt vesz a fiókák felnevelésében. A hím hozza a táplálékot, a tojó eteti a fiókákat és védi őket. Kirepülés után még hosszú ideig gondoskodnak róluk.

Hol találhatjuk

Erdőszélek és ligetek

Ezek a területek biztosítják a fészkelésre alkalmas fákat és a közeli nyílt vadászterületeket.

Mezőgazdasági területek és rétek

Kiváló vadászterületek a rágcsálók bősége miatt. Gyakran láthatóak az út menti fákon vagy oszlopokon ülve.

Autópályák és utak mentén

Az út menti sávokban élő rágcsálók miatt gyakran megfigyelhetőek itt, lesben állva.

Terepi tippek

  1. Figyeld az eget. Keresd a köröző, vitorlázó madarakat a magasban, különösen napos időben, amikor a termikek aktívak.
  2. Nézd a kiemelkedő pontokat. Ellenőrizd a magányos fákat, villanypóznákat, oszlopokat a nyílt területeken, gyakran ülnek rajtuk lesben.
  3. Hallgasd a hangját. A jellegzetes nyávogó hangja gyakran elárulja a jelenlétét, még akkor is, ha nem látod.
  4. Türelem. Mint minden ragadozó madár esetében, a türelem kulcsfontosságú. Hosszabb ideig tartó megfigyeléssel nagyobb eséllyel láthatod vadászat közben.

Hasonló fajok

Darabos ölyv

Buteo rufinus

Nagyobb méretű, hosszabb szárnyú és farkú. Tollazata gyakran vörösesebb árnyalatú, különösen a farok. A szárnyak alulról nézve világosabbak, a szárnyhajlatban lévő sötét folt kevésbé kontrasztos, és a szárnyvégek sötétebbek. A darabos ölyv gyakran lebegő repülést végez, míg az egerészölyv inkább köröz.

Gatyás ölyv

Buteo lagopus

A gatyás ölyv téli vendég Magyarországon. Jellemzője a sötét hasi sáv, a fehér faroktő és a sötét farokvég. A lábai tollasak egészen a karmokig (innen a 'gatyás' elnevezés). Repülés közben a szárnyak alulról nézve világosak, a szárnyhajlatban sötét folt, és a szárnyvégek is sötétek.

Kígyászölyv

Circaetus gallicus

Jelentősen nagyobb, világosabb tollazatú, különösen a feje és a mellkasa. A szárnyak alulról nézve nagyon világosak, sötét szárnyvégekkel és jellegzetes sötét sávokkal a szárnyakon. Repülés közben a szárnyait vízszintesen tartja, és gyakran lebeg egy helyben. Főleg hüllőkkel táplálkozik.

Gyors tények

Leggyakoribb ragadozó madár Magyarországon:
Igen
Tollazat változatossága:
Rendkívül magas
Jellemző hang:
Nyávogó 'kí-ééé'
Fő táplálék:
Kisemlősök (egerek, pockok)
Védelmi státusz:
Nem fenyegetett

Érdekességek

  • Az egerészölyv tollazatának rendkívüli változatossága miatt sokáig azt hitték, hogy több fajról van szó, mielőtt a genetikai vizsgálatok tisztázták volna a helyzetet.
  • Képes akár 1000 méter magasra is felemelkedni a termikek segítségével, és onnan figyelni a vadászterületét.
  • Bár főként rágcsálókkal táplálkozik, a 'buteo' nemzetségnév a latin 'buteo' szóból származik, ami 'ölyvet' vagy 'sólymot' jelent, és utal a ragadozó életmódjára.
  • Az egerészölyv az egyik leggyakrabban megfigyelt ragadozó madár Európában, és fontos szerepet játszik az ökoszisztémában a rágcsálópopulációk szabályozásában.

Tudományos besorolás

Ország
Animalia
Törzs
Chordata
Osztály
Aves
Rend
Accipitriformes
Család
Accipitridae
Nem
Buteo
Faj
Buteo buteo

Egerészölyv felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban