Közönséges Citrompinty

Bemutatás

A közönséges citrompinty egy kis termetű énekesmadár, amely a pintyfélék családjába tartozik. Feltűnő vörös/rózsaszín tollazata, különösen a hímek esetében, és dallamos éneke teszi felismerhetővé. Főként Ázsia és Kelet-Európa mérsékelt égövi területein fészkel, vonuló faj.

Méret és élettartam

Hossz

13-15 cm

Szárnyfesztáv

22-26 cm

Tömeg

19-24 g

Élettartam

Akár 8 év a vadonban

Táplálkozás

Elsősorban magvak (gyomnövények, fűfélék, lágyszárúak), rügyek, bogyók, ritkábban gerinctelenek, főleg a fiókanevelés időszakában.

Testi jellemzők

Tollazat

A kifejlett hímek jellegzetes fejükön, mellükön és farcsíkjukon élénk karminvörös színűek, hasuk halványabb. Hátuk barnás-pirosas, szárnyfedőik sötétebbek két halvány szárnycsíkkal. A tojók és a fiatal hímek egészen másképp néznek ki: egységesen barnás-olíva árnyalatúak, sűrű, sötét csíkozással a mellükön és a hátukon, valamint két sárgás szárnycsíkkal. Erős, kúpos csőrük szürke.

Csőr alakja

Erős, kúpos, magtörésre alkalmas csőr.

Szemszín

Sötétbarna.

Láb színe

Sötét szürke vagy barnás.

Megkülönböztető jegyek

A hímek feltűnő vörös színe, míg a tojók és fiatalok sárgásbarna, csíkos megjelenése, erős csőrük és jellegzetes hívóhangjuk.

Fiatal egyed megjelenése

Hasonlítanak a tojókra, de a csíkozásuk általában kevésbé markáns, tollazatuk lazább szerkezetű.

Évszakos változások

A hímek nászruhában a legélénkebb vörösek, ez a szín az őszi vedlés után kissé fakulhat, de tavasszal újra intenzívvé válik. A tojók és fiatalok tollazata egész évben hasonló.

Ivari kétalakúság

Erős, a hímek élénkvörösek, a tojók barnássárgásak, erősen csíkozottak.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Hím tollazata

   Keresd az élénk karminvörös színt a fején, mellén és farcsíkán. Ez a legfeltűnőbb ismertetőjele.

2. 2

   Tojó/Fiatal tollazata

   Felismerhetők a sárgásbarna, erősen csíkozott hasukról és hátukról, vastag, kúpos csőrükről, és a két halványabb szárnycsíkról.

3. 3

   Ének

   Hallgasd a jellegzetes, tiszta, dallamos, ismétlődő füttyökből álló énekét, mely gyakran "d-dá-dá-dű-dű"-nek hangzik.

4. 4

   Élőhely

   Élőhelyei cserjés, bokros területek, nedves rétek szélei, fás-bokros területek, ami segíthet a beazonosításban.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Főként mérsékelt égövi erdők, ligetek, cserjések, erdőszélek, folyómenti galériaerdők.

Földrajzi elterjedés

Breeding range: Kelet-Európa (különösen a balti államok, Fehéroroszország, Ukrajna, Oroszország nyugati része), Szibéria, Közép-Ázsia, Mongólia, Kína. Wintering grounds: Dél-Ázsia, különösen India, Nepál, Banglades és Délkelet-Ázsia. Magyarországon ritka, de rendszeres átvonuló, néhol fészkelő.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 3000 méteres magasságig.

Kedvelt környezetek

Cserjés területek, fás-bokros mezők, nedves rétek szélén, galériaerdők, parkok, kertek, elhagyatott területeken lévő fiatal erdők.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali.

Táplálkozási szokások

Főként a talajon vagy alacsonyabb cserjéken, fákon keresgéli magvakat és rügyeket. Kisebb csoportokban is megfigyelhető táplálkozás közben.

Társas viselkedés

Költési időszakban párosan élnek, azon kívül kisebb csapatokban is felbukkanhatnak, néha más pintyfélékkel vegyesen.

Repülési minta

Hullámzó, gyors, viszonylag egyenes vonalú repülés, a pintyekre jellemző.

Vonulás

Távolsági vonuló. Az európai populációk Dél-Ázsiába, elsősorban Indiába vonulnak telelni. Tavasszal áprilisban érkeznek a költőhelyekre, szeptember-októberben indulnak vissza a telelőterületekre.

Területvédelem

A hímek a költési időszakban védelmezik revírjüket énekükkel és agresszív viselkedéssel a betolakodó fajtársakkal szemben.

Szaporodás

Költési időszak

Május vége és július eleje között, általában egy fészekalj évente.

Fészkelési szokások

A fészekaljat általában sűrű cserjékbe, bokrokba vagy alacsony fákra, 1-3 méteres magasságba építik. A fészek laza szerkezetű, növényi szálakból, gyökerekből, mohából készül, finom növényi anyagokkal és hajszálakkal bélelik ki.

Tojásszám

Általában 3-6 tojás.

Tojás leírása

3-6 tojás, körülbelül 18x14 mm nagyságúak, világoskékek vagy kékeszöldek, sötétbarna vagy fekete pettyekkel és foltokkal.

Költési idő

11-13 nap, kizárólag a tojó kotlik.

Kirepülési idő

10-12 nap, a fiókák ezután elhagyják a fészket, de még néhány napig a szülők gondoskodnak róluk.

Szülői gondoskodás

A tojó kotlik és eteti a fiókákat, a hím főként eleséget hord a tojónak és később a fiókáknak.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Hallás utáni azonosítás. Még mielőtt meglátná, valószínűleg hallani fogja. Tanulja meg a hím jellegzetes énekét és a hívóhangot. Tavasszal a hímek sokat énekelnek, gyakran bokor tetejéről.
2. Türelmes megfigyelés. A tojók és a fiatal egyedek jól rejtőznek a sűrű növényzetben. Üljön le csendesen egy alkalmas helyen, és várja meg, amíg előjönnek.
3. Vonulási időszak. Tavasszal (április-május) és ősszel (szeptember-október) nagyobb eséllyel találkozhat vele, miközben vonulási útvonalán halad át. Magyarországon ezen időszakokban gyakoribb.
4. Kora reggeli és késő délutáni órák. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, ekkor a legjobb az esély a megfigyelésükre, főleg az éneklő hímek esetében.

Hasonló fajok

Gyors tények

Típus:

Énekesmadár

Elterjedés:

Európa, Ázsia (költő), Dél-Ázsia (telelő)

Étrend:

Magvak, rügyek, bogyók, rovarok

Fészekalj mérete:

3-6 tojás

Vonuló státusz:

Távolsági vonuló

Ének:

Dallamos, ismétlődő füttyök

Érdekességek

• A hímek feltűnő vörös színe csak 2-3 éves korukra alakul ki teljesen, addig a tojókhoz hasonlóan barnás színűek lehetnek.
• Nevét (erythrinus) az ógörög 'erythros' szóból kapta, ami vöröset jelent, utalva a hímek tollazatára.
• Bár Európában viszonylag új fészkelő fajnak számít, elterjedési területe az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővült nyugat felé.

Tudományos besorolás

Ország

Állatvilág (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Verébalakúak (Passeriformes)

Család

Pintyfélék (Fringillidae)

Nem

Carpodacus

Faj

Carpodacus erythrinus

Közönséges Citrompinty felfedezése