Barna rétihéja

Bemutatás

A barna rétihéja egy közepes méretű ragadozómadár, amely a rétihéja nemzetség legnagyobb tagja. Jellegzetes, lassú, billegő repülésével és mocsaras, nádas élőhelyeivel könnyen felismerhető. Eurázsia és Afrika nagy részén elterjedt, és a vizes élőhelyekhez kötődik.

Méret és élettartam

Hossz

48-62 cm

Szárnyfesztáv

110-140 cm

Tömeg

Hím: 400-670 g, Tojó: 500-1000 g

Élettartam

Átlagosan 15-20 év, de akár 25 év is lehet

Táplálkozás

Ragadozó, főként kisemlősök (pocok, egér), madarak (vízimadarak fiókái és tojásai), kétéltűek, hüllők és nagyobb rovarok.

Testi jellemzők

Tollazat

A hímek és tojók tollazata jelentősen eltér. A hímek feje és nyaka sárgásfehér, sötét csíkozással, testük rozsdabarna, szárnyuk szürke, fekete szárnyvégekkel. A tojók egységesen sötétbarnák, fejükön és vállukon sárgás foltokkal, néha a szárnyhajlatban is van egy világosabb folt. A fiatal madarak a tojókhoz hasonlóak, de fejükön és nyakukon a sárgás foltok élénkebbek, kontrasztosabbak.

Csőr alakja

Erős, kampós, fekete csőr, sárga viaszfolttal az alján.

Szemszín

Sárga írisz mindkét nemnél és a fiataloknál is.

Láb színe

Sárga lábak és karmok.

Megkülönböztető jegyek

Lassú, billegő repülés V alakban tartott szárnyakkal. A hímek jellegzetes háromszínű szárnya (szürke, barna, fekete). A tojók és fiatalok sötétbarna tollazata a világos fejfoltokkal.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak a tojókhoz hasonlóak, de fejükön és nyakukon a sárgás foltok általában élénkebbek és kiterjedtebbek, néha a szárnyhajlatban is van egy világosabb folt. Az első évben még nem érik el a felnőtt tollazatot.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás, a vedlés fokozatosan történik.

Ivari kétalakúság

Jelentős. A hímek világosabbak, szürke szárnyakkal és fekete szárnyvégekkel, míg a tojók sötétbarnák, sárgás fejfoltokkal. A tojók nagyobbak és nehezebbek is.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Repülés

   Lassú, billegő repülés, szárnyait enyhén V alakban tartja. Gyakran alacsonyan, a növényzet felett vadászik.

2. 2

   Hím tollazata

   Jellegzetes háromszínű szárny: szürke, barna és fekete szárnyvégek. Világosabb fej és nyak, sötét csíkozással.

3. 3

   Tojó és fiatal tollazata

   Egységesen sötétbarna test, sárgás foltok a fejen és a vállakon. A fiataloknál ezek a foltok élénkebbek.

4. 4

   Élőhely

   Mocsaras, nádas területek, tavak és folyók menti ártéri élőhelyek.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Édesvízi mocsarak, nádasok, tavak, folyók menti ártéri területek, rizsföldek, halastavak.

Földrajzi elterjedés

Európa, Ázsia mérsékelt övi és szubtrópusi részei, valamint Észak-Afrika. Telelőterületei Afrika szubszaharai részein és Dél-Ázsiában találhatók.

Magassági előfordulás

Főként síkvidéki területeken, tengerszinttől alacsonyabb magasságokig, de ritkán megfigyelhető magasabb területeken is vonulás során.

Kedvelt környezetek

Kiterjedt, sűrű nádasok, gyékényesek, mocsaras területek, ahol bőségesen talál táplálékot és fészkelőhelyet.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) ragadozó.

Táplálkozási szokások

Alacsonyan, lassan repül a nádasok és mocsarak felett, keresve a zsákmányt. Hirtelen lecsap a meglepett áldozatra. Gyakran vadászik lesből is. A fiókákat és tojásokat a fészkekből is elviszi.

Társas viselkedés

Fészkelési időszakban monogám párokban él, de a telelőterületeken és vonulás során nagyobb csoportokba is verődhet. A fészkelőterületet védelmezi.

Repülési minta

Jellegzetes, lassú, billegő repülés, szárnyait enyhén V alakban tartja. Gyakran vitorlázik, kihasználva a feláramló levegőt.

Vonulás

Részben vonuló faj. Az északi populációk télen délebbre, Afrikába és Dél-Ázsiába vonulnak. A délebbi populációk, például a mediterrán térségben élők, gyakran helyben maradnak. Magyarországon fészkelő és átvonuló faj, a telelő egyedek száma az enyhébb telek miatt növekszik.

Területvédelem

A fészkelési időszakban erősen territoriális, különösen a tojó védi a fészket és a fiókákat.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júliusig, a tojásrakás általában április végén, május elején történik.

Fészkelési szokások

A fészket a tojó építi, általában sűrű nádasban, gyékényesben, a víz közelében, de néha szárazabb területeken is. Nád-, gyékény- és fűszálakból álló, terjedelmes, lapos fészek. Gyakran a talajon, vagy alacsony növényzeten.

Tojásszám

3-6 tojás, de ritkán 2 vagy akár 8 is lehet.

Tojás leírása

Általában 3-6 tojás, fehéres vagy halványkékes színű, néha halványbarna foltokkal. Méretük kb. 49-55 mm x 37-42 mm.

Költési idő

29-35 nap, főként a tojó kotlik.

Kirepülési idő

35-40 nap, a fiókák ezután elhagyják a fészket, de még 2-3 hétig a szülők etetik őket.

Szülői gondoskodás

A tojó kotlik és a fiókákat is ő eteti kezdetben, a hím hozza a táplálékot. Később mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Türelem és távcső. A barna rétihéja gyakran óvatos, ezért türelemre és jó minőségű távcsőre van szükség a megfigyeléséhez.
2. Kora reggel vagy késő délután. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, amikor vadásznak.
3. Figyelje a repülést. A jellegzetes, billegő repülés V alakban tartott szárnyakkal azonnal elárulja a fajt.
4. Keresse a nádasok felett. A legvalószínűbb, hogy nádasok és mocsarak felett, alacsonyan repülve találja meg.

Hasonló fajok

Gyors tények

Rend:

Accipitriformes

Család:

Accipitridae

Nemzetség:

Circus

Faj:

Circus aeruginosus

Élőhely:

Mocsarak, nádasok, vizes élőhelyek

Táplálkozás:

Ragadozó (kisemlősök, madarak, kétéltűek)

Vonulás:

Részben vonuló

Érdekességek

• A barna rétihéja a rétihéja nemzetség legnagyobb tagja.
• A hímek és tojók tollazata annyira eltérő, hogy korábban külön fajoknak hitték őket.
• A fészkét gyakran a sűrű nádasban, a víz felett építi, hogy megvédje a ragadozóktól.
• A 'rétihéja' elnevezés a rét felett, alacsonyan, billegve történő vadászati stílusára utal.

Tudományos besorolás

Ország

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Aves

Rend

Accipitriformes

Család

Accipitridae

Nem

Circus

Faj

Circus aeruginosus

Barna rétihéja felfedezése