Nagy fakopáncs

Bemutatás

A nagy fakopáncs egy közepes méretű harkályfaj, mely Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrika egyes területein elterjedt. Jellegzetes fekete-fehér tollazatával és a hímek élénkpiros tarkófoltjával könnyen felismerhető. Főként rovarokkal táplálkozik, melyeket a fák kérge alól váj ki, de télen magvakat és bogyókat is fogyaszt. Fontos szerepet játszik az erdők ökoszisztémájában a kártevő rovarok gyérítésével.

Méret és élettartam

Hossz

20-24 cm

Szárnyfesztáv

34-39 cm

Tömeg

70-90 g

Élettartam

Átlagosan 5-7 év, de akár 11 év is lehet

Táplálkozás

Mindenevő (főként rovarevő, télen magvakat is fogyaszt)

Testi jellemzők

Tollazat

A felnőtt madarak tollazata fekete-fehér. Hátuk, szárnyfedőik és farkuk fekete, a szárnyakon nagy fehér foltokkal. A hasuk és a mellük fehéres, a farok alatti tollak élénkpirosak. Az arcuk fehér, fekete bajuszsávval, amely a tarkóig húzódik. A homlokuk és a fejtetőjük fekete.

Csőr alakja

Erős, egyenes, véső alakú, sötétszürke vagy fekete csőr.

Szemszín

Vörösesbarna.

Láb színe

Sötétszürke, erős lábak, két előre és két hátra néző ujjal (zygodactyl láb), melyek kiválóan alkalmasak a fák törzsén való kapaszkodásra.

Megkülönböztető jegyek

Jellegzetes fekete-fehér mintázat, a farok alatti élénkpiros folt, a hímek piros tarkófoltja, a fiatalok piros fejtetője.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak mindkét nemnél piros fejtetővel rendelkeznek, amely a felnőtt hímek tarkófoltjára emlékeztet, de nagyobb és kiterjedtebb. A tollazatuk fakóbb, kevésbé kontrasztos, mint a felnőtteké.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás.

Ivari kétalakúság

A hímeknek élénkpiros folt van a tarkójukon, míg a tojók tarkója fekete. Egyébként a két nem tollazata hasonló.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Tollazat

   Keresse a jellegzetes fekete-fehér mintázatot, a fekete hátat és a szárnyakon lévő nagy fehér foltokat. A farok alatti élénkpiros folt kulcsfontosságú az azonosításban.

2. 2

   Fej mintázata

   Figyelje meg az arc fehér színét és a fekete bajuszsávot. A hímeknél a tarkón lévő piros folt, a fiataloknál a piros fejtető segít az azonosításban.

3. 3

   Hang és dobolás

   Hallgassa az éles 'kik' hívóhangot és a gyors, pergő dobolást, különösen tavasszal. A dobolás ritmusa és hossza fajra jellemző.

4. 4

   Viselkedés

   Figyelje meg, ahogy a fák törzsén mozog, spirálisan felfelé haladva, és kopogtatja a kérget táplálék után kutatva.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Erdők, parkok, kertek, ligetek.

Földrajzi elterjedés

Európa, Ázsia nagy része (a boreális erdőktől a mediterrán területekig), valamint Észak-Afrika egyes részei. Magyarországon országszerte elterjedt és gyakori fészkelő.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől egészen 2000 méteres magasságig megtalálható, de leggyakrabban az alacsonyabb és közepes magasságú erdőkben él.

Kedvelt környezetek

Kedveli a lombhullató és tűlevelű erdőket egyaránt, különösen azokat, ahol sok az idős, korhadó fa. Gyakran megfigyelhető városi parkokban és nagyobb kertekben is, ahol elegendő fa áll rendelkezésére.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) életmódú.

Táplálkozási szokások

Főként rovarokkal, azok lárváival és bábjaival táplálkozik, melyeket a fák kérge alól, vagy a korhadó fában keres. Erős csőrével kopogtatja a fát, hogy megtalálja a rovarokat, majd kivési őket. Télen fenyőmagvakat, mogyorót, bogyókat és más gyümölcsöket is fogyaszt. Gyakran látogatja a madáretetőket is.

Társas viselkedés

Általában magányos vagy párosan él, különösen a költési időszakban. A téli hónapokban néha kisebb csoportokban is megfigyelhetők, különösen a táplálékforrások közelében.

Repülési minta

Hullámzó, gyors repülés, rövid szárnycsapásokkal és siklásokkal. Repülés közben gyakran hallatja éles 'kik' hangját.

Vonulás

Általában állandó madár, nem vonul. A fiatal egyedek a fészkelési időszak után szétszóródhatnak, de a felnőttek a fészkelőhelyük közelében maradnak.

Területvédelem

A költési időszakban erősen territoriális, a hímek dobolással és hangos kiáltásokkal jelölik ki területüket és védik azt a betolakodóktól.

Szaporodás

Költési időszak

Márciustól júniusig.

Fészkelési szokások

Fészkét korhadó fák törzsébe vájja, általában 2-8 méter magasságban. Mindkét szülő részt vesz a fészek odújának kivájásában, ami akár 2-3 hétig is eltarthat. Az odú bejárata kerek, átmérője kb. 5 cm. Az odú belsejét nem bélelik ki.

Tojásszám

4-7 tojás.

Tojás leírása

Általában 4-7 fényes, fehér, ovális tojást rak. Méretük kb. 26 x 19 mm.

Költési idő

10-13 nap. Mindkét szülő kotlik, de a hím éjszaka ül a tojásokon.

Kirepülési idő

18-21 nap. A fiókák kirepülés után még néhány napig a szülőkkel maradnak, akik etetik őket, majd önállósodnak.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő részt vesz a tojások kotlásában és a fiókák etetésében, gondozásában.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Hallgassa a hangját. Gyakran könnyebb meghallani, mint meglátni. Figyeljen az éles 'kik' hívóhangra és a jellegzetes dobolásra, különösen kora tavasszal.
2. Keresse a fák törzsén. A fák törzsén, ágain mozogva keresi a rovarokat. Gyakran spirálisan halad felfelé a törzsön.
3. Figyelje a madáretetőket. Télen gyakran látogatja a madáretetőket, különösen, ha napraforgómagot vagy zsírt kínálnak.
4. Keressen odúkat. A fák törzsén lévő kerek odúk, különösen a korhadó fákban, jelezhetik a jelenlétét.

Hasonló fajok

Gyors tények

Rendszertani besorolás:

Piciformes rend, Picidae család

Élőhely:

Erdők, parkok, kertek

Táplálék:

Rovarok, magvak, bogyók

Fészkelés:

Faodúban

Védelmi státusz:

Nem fenyegetett

Érdekességek

• A nagy fakopáncs nyelve rendkívül hosszú és ragacsos, akár 4 cm-re is kinyújtható, hogy elérje a fák repedéseiben rejtőző rovarokat.
• A kopogtatás során a fakopáncs agya speciális "ütéselnyelő" mechanizmusokkal van védve, amelyek megakadályozzák a sérüléseket.
• A fakopáncsok által vájt odúkat más madárfajok, például cinegék, verebek és seregélyek is szívesen használják fészkelésre, miután a fakopáncs elhagyta azt.
• A nagy fakopáncs képes a fák kérge alá rejtett magvakat, például fenyőmagokat is kinyerni, úgy, hogy a magot egy kéregrepedésbe szorítja, majd szétveri a csőrével.

Tudományos besorolás

Ország

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Aves

Rend

Piciformes

Család

Picidae

Nem

Dendrocopos

Faj

Dendrocopos major

Nagy fakopáncs felfedezése