Közép fakopáncs

Nem fenyegetett (Least Concern)

Dendrocopos medius

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Bemutatás

A Közép fakopáncs egy közepes méretű harkályfaj, melyet jellegzetes vörös sapkája és a fején, nyakán hiányzó fekete sáv különböztet meg a többi fakopáncsfajtól. Elsősorban idős, lombhullató erdők lakója, ahol a fák kérgén és a fák repedéseiben keresi táplálékát. Jellegzetes, orrhangú "kvék" hangja gyakran elárulja jelenlétét.

Méret és élettartam

Hossz: 20-22 cm
Szárnyfesztáv: 33-34 cm
Tömeg: 50-85 g
Élettartam: Átlagosan 5-7 év, de akár 10 év is lehet.
Táplálkozás: Rovarok (főleg bogárlárvák, hernyók, hangyák), pókok, télen magvak és bogyók.

Testi jellemzők

Tollazat: A test felső része fekete-fehér csíkos, a szárnyakon széles fehér foltokkal. A has és az alsótest fehéres, a farok alatti tollak rózsaszínes-vöröses árnyalatúak. A fejtető élénk vörös, mely a tarkóig ér. Az arc fehér, a szemek alatt és mögött vékony fekete sáv húzódik. A torok és a mell fehér, a testoldalakon finom fekete csíkozás látható.
Csőr alakja: Erős, kúpos, sötétszürke csőr.
Szemszín: Vörösesbarna írisz.
Láb színe: Sötétszürke lábak.
Megkülönböztető jegyek: A legfontosabb megkülönböztető jegy a hím és a tojó esetében is a teljes fejtetőt borító élénk vörös sapka, valamint az arc és a nyak oldalán hiányzó fekete sáv, ami a nagy fakopáncsra jellemző. A farok alatti tollak rózsaszínes árnyalata is jellegzetes.
Fiatal egyed megjelenése: A fiatal madarak tollazata hasonló a felnőttekéhez, de a vörös sapka fakóbb, narancssárgásabb árnyalatú lehet, és a tollazat összességében kevésbé kontrasztos. A farok alatti rózsaszínes árnyalat is halványabb.
Évszakos változások: Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás.
Ivari kétalakúság: Nincs jelentős ivari dimorfizmus. Mindkét nem fején élénk vörös sapka található. A hím sapkája általában élénkebb vörös és kiterjedtebb lehet, de ez nem mindig egyértelmű terepi bélyeg.

Hogyan azonosítsuk

1
Fejtető színe
Keresse a teljes fejtetőt borító élénk vörös sapkát, ami mindkét nemre jellemző.
2
Arc és nyak mintázata
Figyelje meg, hogy hiányzik az arc és a nyak oldalán a fekete sáv, ami a nagy fakopáncsra jellemző.
3
Farok alatti tollak
A farok alatti tollak rózsaszínes-vöröses árnyalatúak, nem élénk vörösek, mint a nagy fakopáncsnál.
4
Testoldal csíkozása
A testoldalakon finom fekete csíkozás látható, ami a nagy fakopáncsról hiányzik.
5
Hangja
Hallgassa a jellegzetes, orrhangú "kvék" kiáltását, ami a legmegbízhatóbb azonosító bélyeg lehet.
6
Táplálkozási viselkedés
Figyelje meg, ahogy a fák kérgén kutat, a kéregdarabokat felemelve, nem pedig erőteljesen kopácsolva.

Élőhely és elterjedés

Biomok: Lombhullató és vegyes erdők.
Földrajzi elterjedés: Európa nagy része, a Pireneusoktól keletre a Kaukázusig és Észak-Iránig. Északon Skandinávia déli részéig, délen a Földközi-tenger partvidékéig terjed az elterjedése. Magyarországon országszerte elterjedt, de a síkvidéki, idős erdőkben gyakoribb.
Magassági előfordulás: Főként síkvidéki és dombvidéki területeken él, de középhegységekben is előfordul, általában 1000 méter alatti magasságban.
Kedvelt környezetek: Idős, kocsánytalan tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök, ártéri ligeterdők, parkok és nagyobb kertek, ahol elegendő idős, korhadó fa található. Fontos számára a fák kérgének egyenetlensége és a holtfa jelenléte.

Viselkedés

Aktivitási idő: Nappali (diurnális) életmódú.
Táplálkozási szokások: Főként a fák kérgén és a kéregrepedésekben keresi rovartáplálékát, ritkábban kopácsol a fába. Gyakran látható, amint a fák törzsén és vastagabb ágain mozog, a kéregdarabokat felemelve vagy letépve kutat a rovarok után. Télen magvakat, bogyókat is fogyaszt, és látogathatja a madáretetőket.
Társas viselkedés: Általában magányos, vagy párokban él a költési időszakban. A téli hónapokban is inkább egyedül mozog.
Repülési minta: Hullámzó, gyors repülés, jellegzetes harkályokra jellemző módon, néhány szárnycsapás után rövid siklás következik.
Vonulás: Állandó madár, nem vonul. A költőterületén marad egész évben.
Területvédelem: A költési időszakban territóriumot tart fenn, melyet hangos kiáltásokkal és dobolással jelez. A territórium mérete a táplálékforrásoktól függően változhat.

Ének és hívás

Ének: Nincs jellegzetes éneke. A hímek dobolással jelzik territóriumukat és vonzzák a tojókat, de ez a dobolás halkabb és kevésbé erőteljes, mint a nagy fakopáncsé. A dobolás ritkább és rövidebb sorozatokból áll.
Hívás: A legjellegzetesebb hangja egy orrhangú, nazális "kvék" vagy "kvek-kvek" kiáltás, melyet gyakran ismétel. Izgatott állapotban gyorsabb, élesebb "kik-kik-kik" hangokat adhat ki.
Mikor szól: Egész évben hallható, de a költési időszakban (tavasz) a legaktívabbak a hangadásban.

Szaporodás

Költési időszak: Április-május.
Fészkelési szokások: Fák odvaiban költ, melyet maga váj ki, általában korhadó, puhafákba, például nyárfába, fűzbe, tölgybe. Az odú bejárata kerek, átmérője kb. 5 cm. Az odú mélysége 20-30 cm is lehet. Évente új odút váj.
Tojásszám: 4-7 tojás.
Tojás leírása: 4-7 fényes, fehér tojás, méretük kb. 24 x 18 mm.
Költési idő: 11-14 nap, mindkét szülő kotlik.
Kirepülési idő: 22-25 nap, a fiókák kirepülésük után még néhány hétig a szülőkkel maradnak.
Szülői gondoskodás: Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében.

Hol találhatjuk

Idős lombhullató erdők

Különösen a tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök, ahol sok idős, korhadó fa található.

Ártéri ligeterdők

Folyók menti galériaerdők, ahol puhafák, például nyárfák és fűzek is előfordulnak.

Parkok és nagyobb kertek

Olyan területek, ahol idős fák állnak, és van elegendő holtfa.

Terepi tippek

Hallgassa a hangját. A legkönnyebben a jellegzetes "kvék" hangjáról azonosítható. Gyakran hallható, mielőtt meglátnánk.
Figyelje a táplálkozási viselkedését. Keresse a fák törzsén és vastagabb ágain, amint a kéregdarabokat felemelve vagy letépve kutat rovarok után. Ritkábban kopácsol, mint más harkályok.
Keressen idős fákat. A közép fakopáncs az idős, vastag törzsű fákhoz kötődik, különösen a tölgyekhez.
Türelem és csend. Mint minden harkály, a közép fakopáncs is óvatos madár. Csendesen és türelmesen kell megfigyelni.

Hasonló fajok

Nagy fakopáncs

Dendrocopos major

A nagy fakopáncs fején a vörös sapka csak a tarkón található (hímeknél), a tojóknak nincs vörös a fején. Az arcán és a nyakán jellegzetes fekete sáv húzódik, ami a közép fakopáncsról hiányzik. A nagy fakopáncs farok alatti tollai élénkebb vörösek, és a testoldalán nincs csíkozás. A nagy fakopáncs dobolása sokkal erőteljesebb és hosszabb.

Kis fakopáncs

Dryobates minor

A kis fakopáncs sokkal kisebb méretű (veréb nagyságú), és a tollazata is eltérő. A hímek fején vörös sapka van, de a testoldala csíkozott, és a háta fekete-fehér csíkos. A tojóknak nincs vörös a fején. A kis fakopáncs vékonyabb ágakon is táplálkozik, és hangja is más.

Gyors tények

Jellegzetes bélyeg:: Teljes fejtetőt borító vörös sapka
Hangja:: Orrhangú "kvék" kiáltás
Élőhelye:: Idős lombhullató erdők
Táplálkozás:: Főként kéreglakó rovarok
Vándorlás:: Állandó madár

Érdekességek

A közép fakopáncs az egyetlen európai harkályfaj, amelynek mindkét neménél a teljes fejtető vörös.
Nem kopácsol olyan erőteljesen, mint más harkályok, inkább a fák kérgén kutat táplálék után, ami a "kéregspecialista" harkályok közé sorolja.
Fontos szerepet játszik az erdők ökoszisztémájában, mivel a fákban élő rovarokat fogyasztja, és odúkat váj, melyeket más odúlakó fajok is használnak.
A faj neve, a "medius" latinul "közepes"-t jelent, utalva a méretére, ami a nagy és a kis fakopáncs között van.

Tudományos besorolás

Ország: Animalia
Törzs: Chordata
Osztály: Aves
Rend: Piciformes
Család: Picidae
Nem: Dendrocopos
Faj: Dendrocopos medius