Birdby LogoBirdby
Erdei pinty (Fringilla coelebs)

Erdei pinty

Nem fenyegetett (Least Concern)

Fringilla coelebs

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) Európa egyik legelterjedtebb és legismertebb énekesmadara. Jellegzetes éneke és élénk színei miatt könnyen felismerhető, különösen a hím. Erdőkben, parkokban, kertekben egyaránt megtalálható, és gyakran látogatja a madáretetőket is. Táplálkozása szezonálisan változik, rovarokat és magvakat egyaránt fogyaszt.

Méret és élettartam

Hossz
14-16 cm
Szárnyfesztáv
24-29 cm
Tömeg
18-29 g
Élettartam
Átlagosan 2-3 év, de akár 10 évig is élhet.
Táplálkozás
Mindenevő (Omnivore), főként magvakat, rügyeket, bogyókat és rovarokat fogyaszt.

Testi jellemzők

Tollazat
A hím feje és tarkója kékesszürke, háta gesztenyebarna, hasa rózsaszínes-vörösesbarna. Szárnyain két feltűnő fehér szárnycsík látható. A tojó fakóbb, barnásszürke színű, hasa világosabb, de a fehér szárnycsíkok nála is megfigyelhetők. Mindkét nemnek fehér oldalsó faroktollai vannak, melyek repülés közben jól láthatók.
Csőr alakja
Kúpos, erős, magtörésre alkalmas csőr, színe a hímeknél a nászidőszakban kékesszürke, télen szaruszínű, a tojóknál egész évben szaruszínű.
Szemszín
Sötétbarna.
Láb színe
Sötétszürke vagy barnásszürke.
Megkülönböztető jegyek
A hím élénk színei, kékesszürke sapkája, rózsaszínes melle és a szárnyakon lévő két fehér sáv. A tojó és a fiatalok esetében a fehér szárnycsíkok és a fehér oldalsó faroktollak a legfontosabb azonosító jegyek.
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal madarak a tojóhoz hasonlóan fakóbbak, barnásabbak, de a fehér szárnycsíkok és a fehér faroktollak már náluk is megfigyelhetők. Fejükön és testükön gyakran finom csíkozottság látható.
Évszakos változások
A hímek nászruhája élénkebb, kontrasztosabb, mint a téli tollazatuk. A téli hónapokban a tollak hegyei elkopnak, így a színek élénkebbé válnak a tavaszi nászidőszakra. A tojók tollazata kevésbé változik szezonálisan.
Ivari kétalakúság
Erősen kifejezett. A hím sokkal színesebb és feltűnőbb, mint a tojó.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Hím tollazata

    Keresse a kékesszürke fejet és tarkót, a gesztenyebarna hátat és a rózsaszínes-vörösesbarna hasat. A szárnyakon lévő két fehér sáv és a fehér oldalsó faroktollak kulcsfontosságúak.

  2. 2

    Tojó és fiatalok tollazata

    Bár fakóbbak, a fehér szárnycsíkok és a fehér oldalsó faroktollak náluk is jól láthatók, ami segít megkülönböztetni őket más pintyféléktől.

  3. 3

    Ének és hívóhang

    Hallgassa a jellegzetes, csengő trillával végződő éneket ('csip-csip-csip-csirrr-csirrr-csirrr-csü') és az éles 'pink' hívóhangot.

  4. 4

    Viselkedés

    Figyelje meg, ahogy a talajon ugrálva keresgél táplálékot, vagy ahogy hullámzóan repül a fák között.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Lombhullató és vegyes erdők, parkok, kertek, gyümölcsösök, fasorok, mezőgazdasági területek szélén lévő fás részek.
Földrajzi elterjedés
Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia. Behurcolták Új-Zélandra is.
Magassági előfordulás
Tengerszinttől egészen 2000 méteres magasságig megtalálható, de leggyakrabban az alacsonyabb és közepes magasságú területeken fordul elő.
Kedvelt környezetek
Fás, bokros területek, ahol elegendő táplálékot és fészkelőhelyet talál. Különösen kedveli a tölgyeseket és bükkösöket, de városi környezetben is jól alkalmazkodik.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali (diurnális).
Táplálkozási szokások
Főként a talajon keresgél táplálékot, de a fákon és bokrokon is gyűjt. Nyáron rovarokat (hernyók, levéltetvek, bogarak) és pókokat fogyaszt, különösen a fiókák etetésekor. Ősszel és télen áttér a magvakra (bükkmakk, tölgyfa makk, gyommagvak) és bogyókra. Gyakran látogatja a madáretetőket, ahol napraforgómagot és egyéb magvakat fogyaszt.
Társas viselkedés
A költési időszakban párokban él, erősen territoriális. Költési időn kívül nagy, vegyes fajokból álló csapatokba verődik, gyakran más pintyfélékkel együtt. A téli etetőkön is csoportosan jelenik meg.
Repülési minta
Hullámzó, gyors repülés, gyakran rövid siklásokkal. Repülés közben jól láthatók a fehér szárnycsíkok és a fehér oldalsó faroktollak.
Vonulás
Részlegesen vonuló. Magyarországon a populáció egy része állandó, más része délebbre vonul telelni (pl. Mediterrán térségbe), északi populációk pedig átvonulnak az országon. A Bátonyterenyei járásban, Nógrád vármegyében a helyi populáció egy része áttelel, de jelentős számú északi egyed is megjelenik téli vendégként, illetve átvonulóként tavasszal és ősszel.
Területvédelem
A hímek a költési időszakban erősen territoriálisak, énekükkel jelölik ki és védik területüket a rivális hímekkel szemben.

Ének és hívás

Ének
Jellegzetes, hangos, dallamos ének, mely egy gyorsan ismétlődő, csengő trillával végződik. Gyakran leírják úgy, mint 'csip-csip-csip-csip-csirrr-csirrr-csirrr-csü'. Az ének regionálisan változhat, dialektusok figyelhetők meg.
Hívás
Gyakori hívóhangja egy éles 'pink' vagy 'fink' hang, melyről angol nevét (Chaffinch) is kapta. Repülés közben egy lágyabb 'csüpp' hangot hallat.
Mikor szól
Főként a költési időszakban, kora tavasztól nyár elejéig énekel, különösen reggel és este. Hívóhangjai egész évben hallhatók.

Szaporodás

Költési időszak
Áprilistól júliusig, évente 1-2 fészekalj.
Fészkelési szokások
A fészket a tojó építi, általában 2-10 méter magasan, faágak villájába vagy bokrokba. Anyaga moha, zuzmó, fűszálak, pókháló, tollak, melyeket gondosan álcáz a környezetével. A fészek belseje finom gyökerekkel és tollakkal bélelt.
Tojásszám
4-6 tojás.
Tojás leírása
Általában 4-6 tojás, melyek halványkék vagy zöldesfehér alapszínűek, vörösesbarna vagy lilás foltokkal és pettyekkel, különösen a tompa végükön sűrűbben.
Költési idő
11-14 nap, kizárólag a tojó kotlik.
Kirepülési idő
12-15 nap, a fiókákat mindkét szülő eteti.
Szülői gondoskodás
Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában. A kirepülés után még néhány napig etetik a fiatalokat.

Hol találhatjuk

Erdők

Bátonyterenyei járásban, Nógrád vármegyében számos erdős terület található, például a Mátra és a Cserhát lábánál. Ezek a területek ideális élőhelyet biztosítanak az erdei pintyek számára.

Parkok és kertek

A települések (pl. Bátonyterenye, Pásztó) parkjaiban, nagyobb kertjeiben, fasoraiban is gyakran megfigyelhető, különösen a költési időszakban és télen a madáretetők környékén.

Mezőgazdasági területek szélén lévő fás részek

A szántóföldek, rétek szélén lévő facsoportok, bokros részek szintén kedvelt tartózkodási helyei.

Madáretetők

Télen a Bátonyterenyei járásban is gyakori vendég a madáretetőkön, ahol napraforgómagot és egyéb magvakat fogyaszt.

Terepi tippek

  1. Hallgassa az énekét. Kora tavasszal és nyár elején a hímek jellegzetes éneke messziről hallható, ami segít a lokalizálásukban. A 'pink' hívóhang is gyakori.
  2. Figyelje a talajt. Gyakran táplálkozik a talajon, így érdemes a fák és bokrok alatti avarban keresni.
  3. Keresse a fehér szárnycsíkokat. Repülés közben a fehér szárnycsíkok és a fehér oldalsó faroktollak nagyon feltűnőek, és segítenek az azonosításban.
  4. Látogasson madáretetőket. Télen a madáretetőkön nagy eséllyel találkozhat erdei pintyekkel, gyakran más pintyfélékkel együtt.

Hasonló fajok

Hegyipinty

Fringilla montifringilla

A hegyipinty hímjének feje és háta fekete, melle narancssárga, és a szárnyán is narancssárga folt van. A tojó és a fiatal hegyipintyek is barnásabbak, mint az erdei pinty tojói, és a szárnyukon lévő fehér sáv kevésbé kontrasztos. A hegyipinty téli vendég Magyarországon, míg az erdei pinty állandó és vonuló is lehet.

Zöldike

Chloris chloris

A zöldike zöldesebb színű, különösen a hím, és a szárnyán, valamint a farkán élénksárga foltok vannak. Csőre vastagabb, mint az erdei pintyé. Éneke is eltérő, jellegzetes 'dzsüüüí' hangot hallat.

Meggyvágó

Coccothraustes coccothraustes

A meggyvágó sokkal nagyobb és robusztusabb testalkatú, hatalmas, kúp alakú csőre van. Tollazata barnás-narancssárgás, fekete szárnyakkal és farokkal. Repülése is nehézkesebb, mint az erdei pintyé.

Gyors tények

Élőhely:
Erdők, parkok, kertek
Táplálék:
Magvak, rovarok
Ének:
Jellegzetes, csengő trilla
Vonulás:
Részlegesen vonuló
Azonosító jegy:
Fehér szárnycsíkok, hím élénk színei

Érdekességek

  • Az erdei pinty éneke regionálisan eltérő dialektusokat mutat, hasonlóan az emberi nyelvekhez.
  • A hímek énekükkel nemcsak a területüket jelölik, hanem a tojókat is vonzzák. Minél bonyolultabb és hosszabb az ének, annál vonzóbb a tojók számára.
  • A 'coelebs' fajnév latinul 'egyedülállót' jelent, ami arra utal, hogy Linné megfigyelése szerint Svédországban a tojók télen elvonulnak, míg a hímek ott maradnak.
  • Az erdei pinty az egyik leggyakoribb madárfaj Európában, becsült populációja több tízmillió egyedre tehető.

Tudományos besorolás

Ország
Állatok (Animalia)
Törzs
Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály
Madarak (Aves)
Rend
Verébalakúak (Passeriformes)
Család
Pintyfélék (Fringillidae)
Nem
Fringilla
Faj
Fringilla coelebs

Erdei pinty felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban