Szárcsa

Bemutatás

A szárcsa egy közepes méretű vízimadár, mely jellegzetes fekete tollazatáról és feltűnő fehér homlokpajzsáról, valamint csőréről könnyen felismerhető. Gyakori és elterjedt faj Eurázsiában, Afrikában és Ausztráliában. Főként növényevő, de rovarokat és kisebb vízi élőlényeket is fogyaszt. Jól úszik és merül, de repülése nehézkesnek tűnik.

Méret és élettartam

Hossz

32-42 cm

Szárnyfesztáv

68-80 cm

Tömeg

500-1200 g (átlagosan 600-800 g)

Élettartam

Átlagosan 5-8 év a vadonban, de elérheti a 15 évet is.

Táplálkozás

Mindenevő (főként növényevő)

Testi jellemzők

Tollazat

Az adult madarak tollazata egységesen koromfekete, kivéve a fehér homlokpajzsot és csőrt. A szárnyakon és a farkon is fekete tollak vannak. A lábak sötétszürkék vagy zöldesszürkék.

Csőr alakja

Rövid, vastag, kúpos, fehér színű csőr, mely a homlokpajzsban folytatódik.

Szemszín

Élénk vörös vagy vörösesbarna.

Láb színe

Sötétszürke vagy zöldesszürke, úszóhártyás lábujjakon lebenyekkel.

Megkülönböztető jegyek

A legjellegzetesebb bélyege a tiszta fehér homlokpajzs és csőr, mely élesen elüt a fekete tollazattól. A lábujjakon lévő lebenyek is egyedi azonosító jegyek.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata világosabb, barnásabb árnyalatú, különösen a fejen és a nyakon. A homlokpajzs és a csőr szürkés, nem tiszta fehér, és kisebb méretű. A torok és a mell világosabb, fehéres. Szemük sötétebb, mint az adultoké.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A homlokpajzs és a csőr színe és mérete a költési időszakban élénkebb és nagyobb lehet, különösen a hímeknél.

Ivari kétalakúság

Nincs jelentős ivari dimorfizmus a tollazatban. A hímek általában kissé nagyobbak és nehezebbek, homlokpajzsuk is némileg nagyobb lehet, de ez a különbség a terepen nehezen észrevehető.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Homlokpajzs és csőr

   Keresse a feltűnő, tiszta fehér homlokpajzsot és az azzal egybeolvadó fehér csőrt, mely élesen elüt a fekete tollazattól. Ez a legbiztosabb azonosító jegy.

2. 2

   Tollazat színe

   Figyelje meg az egységes, koromfekete tollazatot az egész testen. Nincsenek rajta világosabb foltok vagy csíkok, mint a vízityúknál.

3. 3

   Lábak

   A sötétszürke vagy zöldesszürke lábakon lévő, lebenyes úszóhártyák is jellegzetesek, különösen, ha a madár a szárazföldön jár.

4. 4

   Viselkedés a vízen

   Jól úszik és gyakran merül táplálék után. A víz felszínén bólogató mozgással úszik. Repülés előtt hosszan fut a vízen.

5. 5

   Hangja

   Hallgassa a jellegzetes, éles, robbanásszerű 'kvek' vagy 'pik' hívóhangokat, valamint a reszelős riasztóhangokat.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Édesvízi vizes élőhelyek, tavak, holtágak, lassú folyású folyók, mocsarak, nádasok, víztározók.

Földrajzi elterjedés

Széles körben elterjedt Eurázsiában (Izlandtól Japánig), Észak-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Magyarországon állandóan fészkelő és átvonuló faj.

Magassági előfordulás

Főként síkvidéki és dombvidéki vizes élőhelyeken fordul elő, tengerszinttől kb. 1000 méterig.

Kedvelt környezetek

Nagy kiterjedésű, nyílt víztükrű, de sűrű növényzettel (nádas, gyékényes) szegélyezett vizeket kedvel, ahol búvóhelyet és fészkelőhelyet talál. Fontos számára a gazdag vízi növényzet, mely táplálékul szolgál.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) aktivitású.

Táplálkozási szokások

Főként vízi növényekkel (levelek, hajtások, magvak, gyökerek) táplálkozik, melyeket a víz felszínéről csipeget fel, vagy a víz alá merülve szerez meg. Emellett fogyaszt rovarokat, lárvákat, puhatestűeket, kisebb halakat és halikrát is. Gyakran a szárazföldön is legelészik a vízparton.

Társas viselkedés

Költési időszakban territoriális, párokban él. A költési időszakon kívül, különösen télen, nagy csapatokba verődhet, akár több ezer egyed is összegyűlhet a fagymentes vizeken.

Repülési minta

Repülése nehézkesnek tűnik, a vízen hosszan futva, nagy erőkifejtéssel emelkedik a levegőbe. Repülés közben nyakát kinyújtja, lábait hátra tartja. Egyenes vonalban, gyors szárnycsapásokkal repül. Rövid távolságokat tesz meg a levegőben, de vonuláskor nagy távolságokat is megtehet.

Vonulás

Részben vonuló, részben állandó madár. Az északi populációk délebbre vonulnak telelni, míg a délebbi területeken (pl. Magyarországon) sok egyed áttelel, amennyiben a vizek nem fagynak be. A vonulás szeptember-novemberben, a visszatérés február-áprilisban történik.

Területvédelem

A költési időszakban erősen territoriális, agresszíven védelmezi fészkelőterületét más szárcsákkal és vízimadarakkal szemben. A hímek gyakran harcolnak a területekért.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júliusig, de kedvező körülmények között márciusban is elkezdődhet, és augusztusig is eltarthat. Évente 1-2 fészekalj.

Fészkelési szokások

A fészket a vízben, sűrű növényzet (nád, gyékény) közé építi, gyakran a víz felszínén úszó, rögzített platformként. Növényi részekből (nádszálak, levelek, gyökerek) építi, melyek a víz alól kiemelkednek. Mindkét szülő részt vesz az építésben.

Tojásszám

6-10 tojás (átlagosan 7-9)

Tojás leírása

Általában 6-10 tojás, de előfordulhat 4-12 is. A tojások krémszínűek, sárgásbarnák vagy világosbarnák, sűrűn borítva apró, sötétbarna vagy fekete pöttyökkel és foltokkal. Méretük kb. 51x36 mm.

Költési idő

21-24 nap. Mindkét szülő kotlik, de a tojó nagyobb részt vállal.

Kirepülési idő

A fiókák fészekhagyók, már a kikelés után rövid idővel elhagyják a fészket, és követik a szülőket. A repülőképességet 55-60 napos korukra érik el, de a szülők még hetekig gondozzák őket.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő gondozza a fiókákat, etetik és védelmezik őket. A fiókák gyakran a szülők hátán utaznak, különösen veszély esetén.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Türelem és távcső. A szárcsák gyakran a nádas szélén tartózkodnak, vagy a nyílt vízen úsznak. Egy jó távcső segít a részletek megfigyelésében.
2. Hangok figyelése. Gyakran előbb hallani, mint látni. A jellegzetes hangjai segítenek a lokalizálásban.
3. Kora reggel vagy késő délután. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, és a fényviszonyok is kedvezőbbek a megfigyeléshez.
4. Téli megfigyelés. Télen, a befagyott vizeken a fagymentes részeken nagy csapatokban gyűlnek össze, ami kiváló megfigyelési lehetőséget biztosít.

Hasonló fajok

Gyors tények

Rendszertani besorolás:

Darualakúak (Gruiformes) rend, Guvatfélék (Rallidae) család

Jellemző bélyeg:

Fehér homlokpajzs és csőr, fekete tollazat

Élőhely:

Édesvízi vizes élőhelyek, nádasok

Táplálkozás:

Főként vízi növények, de rovarok és kisebb vízi élőlények is

Vonulás:

Részben vonuló, részben állandó

Fészek:

Úszó fészek a vízben, növényi anyagokból

Érdekességek

• A szárcsa lábujjai nem teljesen úszóhártyásak, hanem lebenyesek, ami segíti a vízen való úszást és a szárazföldön való járást is.
• A fiókák születésükkor élénk narancssárga fejük van, ami később barnássá válik.
• A szárcsák rendkívül agresszívek lehetnek a költési időszakban, és hevesen védelmezik területüket, akár más vízimadarakkal szemben is.
• A szárcsa a víz alatt is képes táplálékot keresni, akár 1-2 méter mélyre is lemerülve.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Darualakúak (Gruiformes)

Család

Guvatfélék (Rallidae)

Nem

Fulica

Faj

Fulica atra

Szárcsa felfedezése