Sárszalonka

Bemutatás

A sárszalonka egy rejtőzködő, közepes méretű gázlómadár, amely jellegzetes, hosszú csőréről és zömök testalkatáról ismerhető fel. Tollazata kiválóan álcázza a mocsaras, vizenyős élőhelyein. Jellegzetes a nászrepülése során hallható "kéregető" hangja, melyet a farktollainak rezgésével hoz létre.

Méret és élettartam

Hossz

25-27 cm

Szárnyfesztáv

44-47 cm

Tömeg

80-140 g (ritkán 180 g)

Élettartam

Akár 10-12 év

Táplálkozás

Főleg rovarlárvák, giliszták, csigák és más gerinctelenek, amelyeket hosszú csőrével szondáz ki az iszapból vagy a puha talajból.

Testi jellemzők

Tollazat

A sárszalonka tollazata rendkívül mintázott és rejtőszínű. A hát és a szárnyak sötétbarna, fekete és rozsdás foltokkal tarkítottak, világosabb, sárgásbarna sávolyokkal. A feje csíkos: a szem felett világos sáv, a szem alatt sötét sáv található. A mell és a testoldalak barnásan csíkosak, míg a has fehér. A farok rövid, hátul rozsdás-narancssárga sávval és széles fekete sávval a vége előtt.

Csőr alakja

Nagyon hosszú (6-7 cm), egyenes, vékony és sötét, enyhén világosabb csőrtével.

Szemszín

Sötétbarna.

Láb színe

Zöldesszürke vagy agyagszínű.

Megkülönböztető jegyek

Hosszú csőre, rendkívül rejtőszínű tollazata, felrepüléskor cikcakkos repülése és jellegzetes farktoll-rezegtetésből származó "kéregető" hangja (doboló hangja) nászrepüléskor.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata hasonló a felnőttekéhez, de a fejükön lévő mintázat kissé kevésbé éles, és a faroktollak mintázata is kissé eltérhet. Általában fakóbb színezetűek és a sárgásbarna sávolyok kevésbé hangsúlyosak.

Évszakos változások

A tollazat egész évben viszonylag állandó, nincs markáns téli vagy nyári tollváltás. A vedlés során az egyedek rövid időre nehezebben észlelhetővé válnak.

Ivari kétalakúság

Nincs jelentős ivari dimorfizmus, a hím és a tojó hasonló méretű és tollazatú. Enyhén eltérő átlagméreteket figyeltek meg egyes populációkban, de ez terepen megkülönböztethetetlen.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Csőr

   Nagyon hosszú, egyenes, vékony csőr, amely a testtömege arányában az egyik leghosszabb a madárvilágban.

2. 2

   Tollazat és mintázat

   Erősen mintázott, barna-fekete-sárgásbarna rejtőszín. Hátán 3-4 világosabb, sárgásbarna sáv. Fején jellegzetes csíkok: világos sáv a szem felett, sötét sáv a szem alatt.

3. 3

   Repülés

   Felriasztva gyors, cikcakkos röppel indul, majd gyors szárnycsapásokkal egyenesebb vonalban távolodik. A nászrepülés során magasra emelkedik, majd zuhanórepülésbe kezd, eközben hallható a "doboló" hangja.

4. 4

   Hang

   Felriadva éles "kvecs" vagy "kvecs-kvecs" hang. Nászrepülés során speciális, mechanikus "doboló" hangot hallat a farktollai rezgésével.

5. 5

   Élőhely

   Mocsaras, lápos, nedves rétek, sásos, nádas parti területek, ahol puha talaj áll rendelkezésre a táplálkozáshoz.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Mérsékelt övi vizes élőhelyek, mocsarak, lápok, nedves rétek, elárasztott területek, tó- és folyópartok.

Földrajzi elterjedés

Palearktikus és Nearktikus területeken széles körben elterjedt. Költ Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. Telelőterületei Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Közép-Amerika.

Magassági előfordulás

Főként alacsonyan fekvő, síkvidéki területeken, de hegyvidéki lápokban is előfordulhat 2000 méteres magasságig.

Kedvelt környezetek

Puha, iszapos talajú, sűrű növényzetű, sekély vizű területek, ahol könnyű táplálékot szerezni és elbújni a ragadozók elől, például sásos, nádas mocsárrétek, nedves kaszálók, vizes árkok, tavak szélén lévő nádasok.

Viselkedés

Aktivitási idő

Főként szürkületkor és éjszaka a legaktívabbak a táplálkozás és a nászrepülés szempontjából, de nappal is megfigyelhetők, különösen zavartalan területeken.

Táplálkozási szokások

Hosszú csőrével szondázza a puha talajt és az iszapot, érzékeny csőrhegyével tapogatja ki a rejtőzködő gerincteleneket. Gyakran mélyen belenyomja csőrét a földbe, olykor fejjel lefelé állva, miközben folyamatosan mozog.

Társas viselkedés

Költési időszakban alapvetően magányos, de a vonulás során és a telelőterületeken kisebb, olykor nagyobb, laza csapatokban gyülekezhetnek. Rejtőzködő életmódjuk miatt gyakran nehéz megfigyelni őket.

Repülési minta

Felriadva gyorsan, cikcakkos röppellyel menekül, majd egyenesebb pályán, erős szárnycsapásokkal repül el. A nászrepülés során magasra emelkedik, majd hirtelen zuhanórepülésbe kezd, eközben farktollainak rezgésével kelti jellegzetes doboló hangját.

Vonulás

Hosszútávú vonuló. Az északi populációk délebbre, melegebb éghajlatra vonulnak telelni. A vonulás egyedileg vagy kisebb csoportokban történik, éjszaka. Tavasszal márciustól májusig, ősszel augusztustól novemberig vonulnak.

Területvédelem

A hímek a költési időszakban, a nászrepüléssel jelölik ki és védik a területüket. A tojó is fenntart egy kisebb körzetet a fészek körül.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júliusig.

Fészkelési szokások

A fészek egy sekély mélyedés a földön, sűrű növényzet (fűcsomók, sások) között, általában víz közelében, szárazabb helyen. Kicsi ágakkal, fűvel és levelekkel béleli ki a tojó.

Tojásszám

Általában 3-4 tojás.

Tojás leírása

3-4, ritkán 2 vagy 5 tojás, körte alakúak, olajzöld vagy barnás alapon sötétebb (vörösesbarna, fekete) foltokkal és mintázattal.

Költési idő

18-20 nap, amelyet kizárólag a tojó végez.

Kirepülési idő

A fiókák fészekhagyók, körülbelül 1-2 naposan elhagyják a fészket, és a tojó vezetésével, folyamatosan nevelkednek. A teljes röpképesség elérése kb. 19-20 napos korban történik meg.

Szülői gondoskodás

A tojó egyedül gondoskodik a fészekről és a fiókákról, gyakran két különböző helyen tartja a fiókákat, azaz felosztja az utódokat az esetleges ragadozók elleni védekezésként. A hím elhagyhatja a tojót az inkubációs időszakban, hogy újra párosodjon másik tojóval.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Legyen türelmes és csendes. A sárszalonka rendkívül rejtőzködő, ezért sok türelemre és csendes közeledésre van szükség. Gyakran a lábunk alól repül fel, amikor már túl közel vagyunk.
2. Figyelje a nászrepülést. A költési időszakban a hímek a hajnali és alkonyati órákban, valamint éjszaka végeznek jellegzetes nászrepülést, melyet a doboló hang kísér. Ez a hang a legjobb jelzés a jelenlétükre.
3. Keresse a frissen felreppenő madarat. A leggyakoribb megfigyelési mód, hogy megriadva, hirtelen, cikcakkos röppel repül fel a lábunk elől. Figyelje meg a tollazatot és a csőrt repülés közben.
4. Használjon távcsövet. A rejtőzködő életmódjuk miatt távcsővel jobban megfigyelhetők a növényzetben. Keressen mozgást a sásos, fűcsomós területeken, különösen szondázás közben.
5. Ismerje fel a hívóhangot. A felriasztó "kvecs" hang segíthet azonosítani őket, még akkor is, ha nem látja a madarat.

Hasonló fajok

Gyors tények

Szondázó csőr:

A sárszalonka hosszú, hajlékony csőrének hegye képes önállóan mozogni, ami lehetővé teszi, hogy a talajban rejlő zsákmányt tapogatással találja meg, miközben csőre többi része a föld alatt van. Ez a képesség egyedülálló a madarak között.

Doboló hang:

A hím nászrepülése során hallható, mechanikus, kecskebégésre emlékeztető hangot nem a hangszálai, hanem a külső faroktollai rezegtetésével adja ki a levegőben. Ez a jelenség a "dobolás".

Tökéletes álcázás:

Tollazatuk mintázata olyan kiválóan rejtőzködő, hogy a sűrű növényzetben szinte láthatatlanná válnak, még akkor is, ha a közelükben tartózkodunk.

Cikcakkos repülés:

Ragadozók, például sólymok elől menekülve rendkívül gyors és kiszámíthatatlan, cikcakkos repüléssel képesek kitérni, ami megnehezíti az üldözésüket.

Érdekességek

• A sárszalonka az egyik legnépszerűbb vadászmadár a szárnyas vadak közül, Európában és Észak-Amerikában egyaránt. Élessége, gyorsasága és cikcakkos repülése igazi kihívást jelent a vadászoknak.
• Feltételezések szerint akár két órán keresztül is képes rejtőzködni a sűrű növényzetben, mozdulatlanul, egy leselkedő ragadozó jelenlétében, anélkül, hogy felfedné magát.
• A sárszalonkának kiemelkedően hosszú a látóidege, ami arra utal, hogy a látás alapvető szerepet játszik a táplálkozásában, amellett, hogy a csőre tapintóérzékelése is rendkívül fejlett.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Lilealakúak (Charadriiformes)

Család

Szalankafélék (Scolopacidae)

Nem

Gallinago

Faj

Gallinago gallinago

Sárszalonka felfedezése