Európai Törpekuvik

Nem fenyegetett (Least Concern)

Glaucidium passerinum

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Bemutatás

Az európai törpekuvik Európa legkisebb bagolyfaja, egy apró, zömök testalkatú ragadozó madár, mely elsősorban tűlevelű és vegyes erdőkben él. Nappal is aktív lehet, különösen vadászat közben, de főleg szürkületkor és hajnalban a legélénkebb. Jellegzetes "ál-szemekkel" rendelkezik a tarkóján, ami megtéveszti a potenciális ragadozókat.

Méret és élettartam

Hossz: 16-19 cm
Szárnyfesztáv: 32-39 cm
Tömeg: 50-80 g (hím), 60-90 g (nőstény)
Élettartam: Átlagosan 6-7 év, de akár 10 év is lehet a vadonban.
Táplálkozás: Főként kisemlősök (pl. egerek, cickányok) és apró énekesmadarak, de rovarokat és gyíkokat is fogyaszt.

Testi jellemzők

Tollazat: A háta sötétbarna, fehér pettyekkel, a hasa világosabb, fehéres alapon sötétbarna csíkozással. A fején apró fehér pettyek láthatók. A farka rövid, sötétbarna, 3-4 keskeny, fehéres harántsávval. A tarkóján két sötét folt található, melyek "ál-szemeknek" tűnnek.
Csőr alakja: Rövid, erős, kampós csőr, sárgás színű.
Szemszín: Élénksárga, viszonylag kicsi szemek.
Láb színe: Sárga, tollas lábak, fekete karmokkal.
Megkülönböztető jegyek: Kisméretű, zömök testalkat, rövid farok, sárga szemek, a tarkón lévő "ál-szemek", és a jellegzetes, ismétlődő hívóhangja.
Fiatal egyed megjelenése: A fiatal madarak tollazata hasonló a felnőttekéhez, de a fejükön és a hátukon lévő pettyek kevésbé élesek, inkább elmosódottak. A fejükön finomabb csíkozás is megfigyelhető.
Évszakos változások: Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A tollazat egész évben hasonló.
Ivari kétalakúság: A nemek hasonlóak, a tojó általában kissé nagyobb és nehezebb, mint a hím, de a tollazatuk megegyezik.

Hogyan azonosítsuk

1
Méret és alak
Keresse a nagyon kicsi, zömök testalkatú baglyot, rövid farokkal és viszonylag nagy fejjel.
2
Tollazat
Figyelje a sötétbarna, fehér pettyes hátat és a világosabb, csíkos hasat. A tarkón lévő "ál-szemek" kulcsfontosságúak.
3
Szemek
Az élénksárga szemek, melyek viszonylag kicsik, szintén jó azonosító jegyek.
4
Hang
Hallgassa a jellegzetes, ismétlődő, fuvolázó "pu-pu-pu-pu" hívóhangot, különösen kora reggel vagy késő délután.
5
Élőhely
Keresse öreg tűlevelű vagy vegyes erdőkben, ahol harkályodúk is találhatók. Gyakran ül ki a fák tetejére vagy egy kiálló ágra.
6
Viselkedés
Figyelje meg a nappali aktivitását, különösen vadászat közben. Gyakran ül mozdulatlanul, majd hirtelen lecsap a zsákmányra.

Élőhely és elterjedés

Biomok: Tűlevelű erdők, vegyes erdők, hegyvidéki erdők.
Földrajzi elterjedés: Eurázsia boreális és mérsékelt övi zónái, Skandináviától Oroszországon át Szibériáig, délen a Pireneusokig, Alpokig, Kárpátokig és a Balkán-félszigetig. Magyarországon ritka, lokálisan előforduló fészkelő, főként a hegyvidéki fenyvesekben.
Magassági előfordulás: Általában 500-2000 méter tengerszint feletti magasságban, de alacsonyabban is előfordulhat, különösen télen.
Kedvelt környezetek: Öreg, sűrű tűlevelű vagy vegyes erdők, ahol sok a korhadó fa és a harkályok által vájt odú, melyek fészkelőhelyül szolgálnak. Fontos a megfelelő aljnövényzet és a tisztások, ahol vadászni tud.

Viselkedés

Aktivitási idő: Főként nappal, különösen kora reggel és késő délután aktív, de szürkületkor és hajnalban is vadászik. Éjszaka ritkábban aktív.
Táplálkozási szokások: Lesből támadó ragadozó. Fák ágain ülve figyeli a zsákmányt, majd gyors, meglepetésszerű támadással kapja el. Képes a zsákmányt a lábával is megfogni és elvinni. Télen élelemraktárakat hoz létre faodúkban, ahol elraktározza a felesleges zsákmányt.
Társas viselkedés: Magányos madár, kivéve a költési időszakban, amikor párokban él. A téli időszakban is territoriális.
Repülési minta: Gyors, hullámzó, de egyenes vonalú repülés, gyakran rövid siklásokkal. A szárnycsapások gyorsak és erőteljesek.
Vonulás: Általában állandó madár, de a fiatalok és a táplálékhiányos években a felnőttek is kóborolhatnak, vagy rövidebb távolságra elvándorolhatnak az alacsonyabb területekre.
Területvédelem: Erősen territoriális, különösen a költési időszakban. A hímek hangos énekkel jelölik ki és védik területüket.

Ének és hívás

Ének: A hím jellegzetes, ismétlődő, lágy, fuvolázó "pu-pu-pu-pu" hangot ad ki, melyet percenként akár 10-20 alkalommal is megismétel. Ez a hívóhang messzire elhallatszik, és a faj egyik legfontosabb azonosítója.
Hívás: Riasztáskor éles, gyors "kik-kik-kik" hangot hallat. A tojó hívóhangja hasonló a híméhez, de halkabb és kevésbé dallamos. A fiókák kéregető hangja halk, sziszegő.
Mikor szól: Főként a költési időszakban, kora tavasszal és nyár elején hallható a leggyakrabban, különösen hajnalban és alkonyatkor. De egész évben, nappal is hallatja hangját, különösen a hímek a területük jelölésekor.

Szaporodás

Költési időszak: Márciustól júniusig.
Fészkelési szokások: Természetes faodúkban, harkályok (főleg fekete harkály) által vájt odúkban fészkel, gyakran elhagyott odúkat használ. Nem épít saját fészket, csak kibéleli az odút faforgáccsal vagy mohával.
Tojásszám: 4-7 tojás, de akár 8-9 is lehet.
Tojás leírása: Fehér, fényes, kerekded tojások.
Költési idő: 28-29 nap, főként a tojó kotlik.
Kirepülési idő: 28-34 nap, a fiókák kirepülés után még egy ideig a szülőkkel maradnak.
Szülői gondoskodás: Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában. A hím a tojó kotlása alatt is hordja az élelmet a tojónak.

Hol találhatjuk

Tűlevelű erdők

Keresse magashegységi fenyvesekben, lucfenyvesekben és vegyes erdőkben, ahol öreg fák és harkályodúk találhatók.

Hegyvidéki területek

Az Alpok, Kárpátok és más európai hegyvidékek erdeiben nagyobb eséllyel találkozhatunk vele.

Erdőszélek és tisztások

Gyakran vadászik az erdőszéleken és a tisztásokon, ahol könnyebben észreveheti a zsákmányt.

Terepi tippek

Hallgassa a hangját. A legkönnyebben a jellegzetes hívóhangja alapján azonosítható. Kora reggel és késő délután a legaktívabbak.
Keressen harkályodúkat. Mivel harkályodúkban fészkel, ezek környékén érdemes keresni. Gyakran ül az odú bejárata közelében.
Figyelje a kis énekesmadarakat. A törpekuvik gyakran vonzza a kis énekesmadarakat, akik riasztó hangokkal próbálják elűzni. Ez segíthet a helymeghatározásban.
Használjon távcsövet. Mivel kicsi és jól rejtőzködik, a távcső elengedhetetlen a megfigyeléséhez.
Legyen türelmes. Nehéz észrevenni, ezért türelemre van szükség. Üljön le egy csendes helyen, és figyeljen a hangokra és mozgásokra.

Hasonló fajok

Gatyáskuvik

Aegolius funereus

A gatyáskuvik nagyobb, feje kerekebb, szemei nagyobbak és sötétebbek, arcfátyla hangsúlyosabb. Tollazata sötétebb, kevésbé pettyes. Éjszakai életmódú, hangja mélyebb, búgóbb.

Füleskuvik

Otus scops

A füleskuviknak jellegzetes tollfülei vannak, melyek a törpekuviknak hiányoznak. Tollazata szürkésebb, mint a törpekuviké, és hangja is eltérő, egy monoton, ismétlődő "tyú" hang.

Gyöngybagoly

Tyto alba

A gyöngybagoly sokkal nagyobb, világosabb tollazatú, szív alakú arcfátyollal rendelkezik. Éjszakai életmódú, hangja rekedtes, sziszegő.

Gyors tények

Méret:: Európa legkisebb baglya
Élőhely:: Tűlevelű és vegyes erdők
Aktív idő:: Nappal és szürkületkor
Hang:: Fuvolázó "pu-pu-pu-pu"
Különlegesség:: Tarkóján "ál-szemek"

Érdekességek

Az európai törpekuvik a legkisebb bagolyfaj Európában, mérete alig nagyobb egy verébnél.
Képes a zsákmányt, ami akár saját testtömegének kétszerese is lehet, elvinni a lábával.
Télen élelemraktárakat hoz létre faodúkban, ahol akár több tucat zsákmányállatot is felhalmozhat a hideg időszakra.
A tarkóján lévő "ál-szemek" segítenek megtéveszteni a ragadozókat, mintha a bagoly figyelné őket, még akkor is, ha háttal van.
Nappal is aktív, ami szokatlan a legtöbb bagolyfajhoz képest, és gyakran vadászik a napfényben.

Tudományos besorolás

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Nem: Glaucidium
Faj: Glaucidium passerinum