Kerti pinty

Bemutatás

A kerti pinty egy közepes méretű énekesmadár, amely Észak-Amerikában őshonos. Eredetileg a nyugati országrész száraz, nyílt területein élt, de a 20. században sikeresen elterjedt Kelet-Amerikában és az urbanizált környezetben is. Adaptív természete és a kertekben, parkokban, városi területeken való megtelepedési képessége miatt az egyik leggyakoribb madár Észak-Amerikában. Jellemzője a hím élénkvörös vagy narancssárga fej-, mell- és fartolla, valamint a jellegzetes csipogó éneke.

Méret és élettartam

Hossz

12,5-14,5 cm

Szárnyfesztáv

20-25 cm

Tömeg

16-27 g

Élettartam

Körülbelül 5-10 év a vadonban, de feljegyeztek 11 évet meghaladó példányokat is.

Táplálkozás

Túlnyomórészt magvakkal táplálkozik, elsősorban gyomnövények, mint a gyermekláncfű, ámbrafüvek, bogáncs magjait fogyasztja. Emellett rügyeket, gyümölcsöket és apró rovarokat (főleg a fiókák etetésekor) is eszik. Gyakori vendég az etetőkön, ahol napraforgómagot és kölest fogyaszt.

Testi jellemzők

Tollazat

A hímek feje, melle és fara élénkvörös vagy narancssárga (a szín a táplálékban lévő karotinoidoktól függ). Hátuk és szárnyfedőik barnás-csíkosak, hasuk fehéres, szintén sűrű, sötétbarna csíkozással. A tojók kevésbé feltűnőek, testük barnás-szürke, sűrű, elmosódott csíkozással az egész testen, különösen a mellkason és a hason. A toroktájon néha halványabb sárgás árnyalat figyelhető meg.

Csőr alakja

A kúp alakú, viszonylag rövid és erős csőr alkalmas a magvak feltörésére. Színe szürkésbarna.

Szemszín

Sötétbarna

Láb színe

Sötétszürke vagy barnás-fekete

Megkülönböztető jegyek

A hímek élénk vöröses/narancssárga színe a fejen, mellkason és fartollakon, valamint a kifejezetten csíkos has. A tojók jellegzetes barnás-szürke, erősen csíkos mintázata megkülönbözteti őket más pintyféléktől.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak a tojókra hasonlítanak, barnás-szürke színűek, finomabb, de egyértelmű csíkozással a mellkason és a hason. A fiatal hímek tollazatában idővel megjelenhetnek a vöröses árnyalatok.

Évszakos változások

A tollazat színe nem változik jelentősen évszakonként a vedlésen kívül. A hímek színezetének intenzitása függ a táplálékban lévő karotinoidok elérhetőségétől, így egyes egyedek élénkebb színűek lehetnek másoknál, és ez szezonálisan is változhat, ha a táplálék összetétele is változik.

Ivari kétalakúság

Erős ivari dimorfizmus jellemzi. A hímek élénk vöröses/narancssárga színezetűek, míg a tojók barnás-szürkék, erős csíkozással. A fiatal madarak a tojókra hasonlítanak.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Hímek színe

   Keresd az élénk vörös vagy narancssárga foltokat a fejen, mellkason és a fartollakon. A színintenzitás változhat.

2. 2

   Tojó és fiatalok mintázata

   Figyeld a barnás-szürke testet sűrű, sötétbarna csíkozással az egész testen, beleértve a hasat is. A toroktájék néha halványabb.

3. 3

   Ének és hívóhang

   Hallgasd a gyors, trillázó, csicsergő éneket, amely gyakran egy nazális végződő hanggal zárul. A hívóhang egy rövid, éles 'csip' vagy 'cship'.

4. 4

   Élőhely

   Keresd városi és külvárosi kertekben, parkokban, etetőkön. Eredeti élőhelyén sivatagi és kanyonos területeken is előfordul.

5. 5

   Viselkedés

   Gyakran látható etetőkön, ahol magvakat fogyaszt. Hullámzó röptű, társas madár.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Főként mérsékelt égövi erdők, sivatagok, füves puszták, de főleg urbanizált és szuburbanizált területek.

Földrajzi elterjedés

Észak-Amerika nagy része, Alaszka déli részétől Mexikóig, északon Dél-Kanadáig terjed. Bevezették Hawaiira is.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 2000-2800 méterig.

Kedvelt környezetek

Városok, külvárosok, parkok, kertek, gyümölcsösök, farmok, tanyák, mezőgazdasági területek, nyílt sivatagi területek, kanyonok.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali állat.

Táplálkozási szokások

Gyakran keresgél táplálékot a talajon, bokrokon és fákon. Rendkívül opportunista, és gyakran felkeresi a madáretetőket. Jellegzetes viselkedése a magvak feltörése csőrével.

Társas viselkedés

Társas madár, gyakran megfigyelhető kisebb vagy nagyobb csoportokban, különösen télen az etetőknél. A költési időszakban a párok territóriumot alakítanak ki, de a fészkek néha közel vannak egymáshoz, félig koloniális módon. A fiatalok még fészekhagyás után is csoportosan mozognak.

Repülési minta

Jellemzően hullámzó röptű, rövid, gyors szárnycsapásokkal és rövid siklásokkal. Csoportosan is repülhetnek, különösen télen.

Vonulás

Általában állandó madár nagyrészt elterjedési területének déli és középső részein. Az északi populációk némileg délebbre vándorolhatnak télen, de a legtöbb kerti pinty nem hosszú távú vándormadár, inkább helyi mozgásokat végez a táplálékforrások függvényében.

Területvédelem

A költési időszakban a hímek kis territóriumot tartanak fenn a fészek környékén, és agresszívan védhetik azt más hímektől. A tojók is részt vesznek a területvédelemben.

Szaporodás

Költési időszak

Általában februártól augusztusig, de a melegebb éghajlaton egész évben költhetnek. Évente 2-3 fészekaljat is nevelhetnek.

Fészkelési szokások

A tojó építi a csésze alakú fészket, jellemzően fákra, bokrokra, borostyánra, vagy akár épületek réseibe, ereszaljára, ablakpárkányra. Anyaga fűszálak, levelek, gallyacskák, szőr és apró szemét.

Tojásszám

Általában 3-6 tojás.

Tojás leírása

3-6 kékesszürke vagy zöldesfehér tojás, apró fekete vagy lila pöttyökkel, főleg a tompa végén.

Költési idő

12-14 nap, csak a tojó kotlik.

Kirepülési idő

11-19 nap a kikelés után, ekkor a fiókák elhagyják a fészket.

Szülői gondoskodás

A tojó egyedül kotlik, de mindkét szülő eteti a fiókákat, elsősorban felöklendezett magvakkal és apró rovarokkal. A fiókák még fészekhagyás után néhány napig a szülők közelében maradnak és kéregetnek.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Figyelj a hangjára. A jellegzetes ének és hívóhang gyakran előbb hallható, mint maga a madár láthatóvá válna.
2. Keress etetőknél. A legkönnyebben etetőknél figyelhető meg, ahol gyakran összegyűlnek nagyobb csoportokban.
3. Nézz fel magas pontokra. A hímek gyakran énekelnek fák tetején, antennákon, vagy más magaslati pontokon.
4. Türelem és mozdulatlanság. Néhány perc csendes megfigyelés gyakran feltárja jelenlétüket, hiszen aktív és zajos madarak.
5. Ismerd meg a környezeted. Mivel rendkívül alkalmazkodó madarak, szinte bármilyen urbanizált vagy zavart élőhelyen találkozhatunk velük.

Hasonló fajok

Gyors tények

Típus:

Énekesmadár

Csoport:

Pintyfélék

Élőhely:

Városi területek, kertek, parkok, erdőszélek, sivatagok

Táplálkozás:

Magok, rügyek, gyümölcsök, apró rovarok

Vándorlás:

Általában állandó, északi populációk részben vándorolhatnak

Fészekalj:

3-6 tojás

Természetvédelmi státusz:

Nem fenyegetett (Least Concern)

Érdekességek

• A hím kerti pinty tollazatának vörös színe a táplálékában található karotinoidoktól függ. Ha kevés karotinoidot fogyaszt, akkor sápadtabb, narancssárgásabb tollazatú lesz.
• Eredetileg a nyugati országrészben éltek, de az 1940-es években New Yorkban illegálisan szabadon engedett madarak populációja elképesztő gyorsasággal terjedt el Kelet-Amerikában, mára sokkal gyakoribbak, mint az őshonos lila pintyek.
• A kerti pinty éneke rendkívül változatos, a hímek képesek utánozni más madárfajok hangjait, és folyamatosan fejleszthetik repertoárjukat életük során.
• A kerti pintyek hűségesek az etetőkhöz, és gyakran ugyanazokat az etetőhelyeket látogatják évre-évre.
• A tojók hajlamosabbak párosodni az élénkebb színű hímekkel, ami azt sugallja, hogy a tollazat színe a hímek kondícióját és alkalmasságát jelzi a szaporodásra.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Verébalakúak (Passeriformes)

Család

Pintyfélék (Fringillidae)

Nem

Haemorhous

Faj

Haemorhous mexicanus

Kerti pinty felfedezése