Birdby LogoBirdby
Búbosgébics (Lanius ludovicianus)

Búbosgébics

Sebezhető (IUCN Vörös Lista), egyes régiókban súlyosan veszélyeztetett a populációk hanyatlása miatt.

Lanius ludovicianus

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

A búbosgébics egy ragadozó énekesmadár, amely jellegzetes "mészárosmadár" viselkedéséről ismert, zsákmányát tüskékre vagy szögesdrótra szúrja fel. Közepes méretű madár, szürke felsőtesttel, fehér alsórésszel és jellegzetes fekete maszkjával. Élőhelyei a nyílt területek, cserjésekkel és elszigetelt fákkal.

Méret és élettartam

Hossz
20-23 cm
Szárnyfesztáv
30-32 cm
Tömeg
35-50 g
Élettartam
Akár 5-7 év a vadonban, de ritkán haladja meg a 2-3 évet.
Táplálkozás
Rovarok (sáskák, bogarak, tücskök), kisemlősök (egerek, pockok), kis madarak, hüllők és kétéltűek. Időnként bogyókat is fogyaszt.

Testi jellemzők

Tollazat
A felnőtt egyedek feje, nyaka és háta hamuszürke. Szárnyaik feketék, nagy fehér folttal a kézevezők tövénél, ami repülés közben jól látszik. A farok fekete, külső tollai fehérek. A mell és a has fehér. Jellegzetes, széles fekete maszk húzódik a szemtől a fülfedőkig. A csőr horgas, sötét, az alsó káva töve világosabb. A fiatal madarak tollazata barnásabb, finom hullámos mintázattal az alsó testen és a szárnyfedőkön, és maszkjuk halványabb.
Csőr alakja
Erős, horgas csőr, amely a ragadozó életmódhoz alkalmazkodott, a zsákmány megragadására és széttépésére alkalmas. Felső káváján kis kampó található.
Szemszín
Sötétbarna.
Láb színe
Sötétszürke vagy fekete.
Megkülönböztető jegyek
Horgas csőr, fekete maszk, fehér szárnyfolt, felül szürke, alul fehér tollazat. Jellegzetes testtartása egyenes, éber.
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal egyedek barnásabb szürkék, hasukon és mellükön finom, sötét, pikkelyes vagy hullámos mintázat látható. Maszkjuk halványabb, gyakran barnásabb árnyalatú. A fehér szárnyfolt kevésbé kifejezett lehet.
Évszakos változások
Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A vedlés általában a költési időszak után történik.
Ivari kétalakúság
A hímek és tojók hasonlóak, a tojók tollazata esetleg valamivel halványabb lehet, a maszkjuk kevésbé éles, és a szürke árnyalat a hátukon enyhén barnásabb lehet, de általában nehéz megkülönböztetni őket a terepen.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Tollazat

    Szürke fej és hát, fehér has, fekete szárnyak feltűnő fehér folttal, és fekete farok fehér külső tollakkal. A jellegzetes széles fekete maszk a szemen keresztül. Fiataloknál pikkelyes minta az alsó részen.

  2. 2

    Testtartás és viselkedés

    Gyakran ül egyenesen egy magaslaton (pl. drótkerítés, bokorág) és onnan kémlel. Jellegzetes a "mészárosmadár" viselkedés, amikor zsákmányát tüskékre szúrja.

  3. 3

    Hang

    Változatos, dallamos ének, melyet gyakran érdes, karcos hangokkal szakít meg. Hívása éles, recsegő "kszeéék" vagy "csek-csek".

  4. 4

    Csőr

    Erős, horgas csőr, amely megkülönbözteti más énekesmadaraktól.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Füves puszták, prérik, szavannák, mezőgazdasági területek, nyílt erdők és cserjések.
Földrajzi elterjedés
Észak-Amerika nagy része, Dél-Kanadától Mexikóig. Kanadai populációi délebbre vonulnak télen, az USA déli részein állandó madár. Nyugaton ritkább, keleten gyakoribb volt, de populációi erősen csökkentek.
Magassági előfordulás
Tengerszinttől körülbelül 2000 méterig.
Kedvelt környezetek
Olyan nyílt területeket kedvel, ahol alacsony növényzet és szórványos tüskés bokrok, fák (pl. galagonya, mesquite) vagy kerítések találhatók a zsákmány felszúrásához és a megfigyelőhelyekhez. Elkerüli a sűrű erdőket és a sivatagokat.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali madár.
Táplálkozási szokások
Gyakran ül egy magaslaton (bokor tetején, drótkerítésen, vezetéken) és onnan figyel, majd lecsap a zsákmányra. Kisebb gerinceseket nyakon ragad, megfojtja, majd szúrós ágra vagy szögesdrótra szúrja, hogy darabokra tépje. Ezt a viselkedést "éléskamra" létrehozásának is nevezik. Időnként repülés közben is elkap rovarokat.
Társas viselkedés
Párban vagy magányosan élnek, különösen a költési időszakon kívül. A területi madarak agresszíven védik fészkelő- és vadászterületüket más gébicsfélékkel és ragadozókkal szemben.
Repülési minta
Hullámzó, erőteljes, de nem kitartó repülés. Gyakran rövid távokat repül egy megfigyelőhelyről a másikra.
Vonulás
Az északi populációk telelőterületekre vonulnak az USA déli részeire és Mexikóba, míg a déli populációk jellemzően állandóak. A vonulás viszonylag rövid távú.
Területvédelem
Erősen territoriális, különösen a költési időszakban. Mind a hím, mind a tojó aktívan védi a fészkelőterületet és a vadászterületet a betolakodókkal szemben.

Ének és hívás

Ének
Éneke változatos, kellemes, dallamos és csicsergő hangok keveréke, melybe gyakran éles, érdes hangokat vagy utánzásokat sző bele. Viszonylag halk ének.
Hívás
Figyelmeztető hívása éles, érdes "kszeéék" vagy "csek-csek". Vészjelzése egy gyors, ismétlődő "tcek-tcek-tcek". Kapcsolattartó hangja lágyabb "sziú" vagy "sztic".
Mikor szól
Éneke leginkább a költési időszakban hallható, kora reggel és késő délután. A hívások egész évben hallhatók, különösen zavarás esetén.

Szaporodás

Költési időszak
Márciustól júliusig, az elhelyezkedéstől függően. Évente egy vagy két fészekaljat nevelnek.
Fészkelési szokások
A fészkeket jellemzően tüskés bokrokba vagy alacsony fákra építik, 1-6 méter magasságban. A fészek csésze alakú, gallyakból, füvekből, gyökerekből, gyapjúból és tollakból készül. Mindkét szülő részt vesz az építésben és a fiókák gondozásában.
Tojásszám
4-8 tojás.
Tojás leírása
Általában 4-8 tojásból áll a fészekalj. A tojások oválisak, fehéres vagy krémszínűek, barnás vagy lilás foltokkal és pontokkal.
Költési idő
15-17 nap, főleg a tojó kotlik, de a hím eteti.
Kirepülési idő
17-21 nap, a fiókák a fészek elhagyása után még néhány hétig a szülőkkel maradnak.
Szülői gondoskodás
Mindkét szülő eteti a fiókákat, és gondoskodik róluk. A hím gyakran segít a tojó etetésében a kotlás alatt. A fiókák kirepülése után még 3-5 hétig táplálják őket.

Hol találhatjuk

Nyílt rétek és prérik

Olyan füves területek, ahol bokrok és elszigetelt fák találhatók. Különösen kedveli azokat a helyeket, ahol a vegetáció nem túl magas.

Mezőgazdasági területek

Kerítésekkel, sövényekkel és fákkal tarkított mezőgazdasági tájak, ahol rágcsálók és rovarok is bőségesen előfordulnak.

Legelők és cserjések

Nagy kiterjedésű legelők és olyan területek, ahol alacsony, tüskés cserjék dominálnak.

Terepi tippek

  1. Magaslatok figyelése. Keressük őket kerítésoszlopok, vezetékszálak, bokrok vagy alacsony fák tetején ücsörögve, ahonnan a környező területet figyelik zsákmány után kutatva.
  2. Hangok azonosítása. Tanuljuk meg hívásaikat és éneküket, melyek segíthetnek a madarak felkutatásában, még akkor is, ha rejtőzködnek.
  3. Élőhely ismerete. Koncentráljunk a preferált élőhelytípusokra: nyílt, cserjés területek, ahol vannak tüskés növények vagy drótkerítések.
  4. Mészárosmadár viselkedés. Keresd az "éléskamrákat" - tüskékre vagy szögesdrótra szúrt rovarokat vagy kisebb állatokat, ami a búbosgébics jelenlétére utal.

Hasonló fajok

Nagy gébics

Lanius excubitor

A búbosgébics valamivel kisebb, mint a nagy gébics, és a nagy gébics fekete maszkja nem terjed ki a homlokáig, hanem a szemen keresztül húzódik. A nagy gébics szürkébb, és gyakran fehérebb az alsó része. A búbosgébicsnek általában rövidebb a farka és a csőre. A nagy gébics inkább északi területeken fészkel, míg a búbosgébics délirebb elterjedésű.

Feketeszárnyú gébics

Lanius minor

A feketeszárnyú gébicsnek szélesebb fekete maszkja van, amely a homlokára is kiterjed, és hiányzik róla a fehér szárnyfolt, ami a búbosgébicset jellemzi. A feketeszárnyú gébics hasa rózsaszínes árnyalatú lehet. Elterjedési területeik nem igazán fedik egymást, a feketeszárnyú gébics Európában és Ázsiában él.

Gyors tények

Rend:
Verébalakúak (Passeriformes)
Család:
Gébicsfélék (Laniidae)
Átlagos súly:
35-50 g
Átlagos fesztávolság:
30-32 cm
Táplálkozás:
Főként rovarok és kisebb gerincesek
Költési időszak:
Március - Július
Veszélyeztetettségi státusz:
Sebezhető

Érdekességek

  • A búbosgébics arról híres, hogy zsákmányát (rovarokat, kisemlősöket, madarakat) tüskékre, szögesdrótra vagy szűk résekbe szúrja, hogy rögzítse és darabokra tépje. Ezt a viselkedést angolul "impaling"-nek nevezik, és adta a madárnak a "mészárosmadár" becenevet.
  • A búbosgébics "éléskamrákat" hoz létre, ahol felhalmozza a zsákmányát későbbi fogyasztásra, vagy azért, hogy megkönnyítse a széttépését, mivel lábaival nem tudja megfogni azokat.
  • Populációi jelentősen csökkennek, főként az élőhelyek elvesztése és a rovarirtószerek használata miatt, ami kihat a táplálékforrásaira.
  • Bár ragadozó, mérete és énekesmadár jellege miatt meglepő lehet ez a viselkedés.

Tudományos besorolás

Ország
Állatok (Animalia)
Törzs
Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály
Madarak (Aves)
Rend
Verébalakúak (Passeriformes)
Család
Gébicsfélék (Laniidae)
Nem
Gébics (Lanius)
Faj
Búbosgébics (Lanius ludovicianus)

Búbosgébics felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban