Kék fácán

Bemutatás

A Kék fácán, más néven himalájai fényfácán, egy nagy testű, feltűnő színű fácánfaj, amely a Himalája magashegyi régióiban honos. A hímek tollazata rendkívül irizáló és sokszínű, a kék, zöld, lila és arany árnyalataiban pompázik, míg a tojók sokkal rejtőzködőbb, barnás színezetűek. Jellegzetes fejdíszük és robusztus testalkatuk miatt könnyen felismerhetők. Főként gyökerekkel, gumókkal, rovarokkal és magvakkal táplálkoznak, melyeket erős csőrükkel ásnak ki a talajból.

Méret és élettartam

Hossz

Hímek: 63-72 cm (farokkal együtt), Tojók: 63-68 cm (farokkal együtt)

Szárnyfesztáv

Hímek: kb. 80-90 cm, Tojók: kb. 75-85 cm

Tömeg

Hímek: 1.8-2.3 kg, Tojók: 1.5-2.0 kg

Élettartam

Vadonban 10-15 év, fogságban akár 20 év is lehet.

Táplálkozás

Mindenevő (Omnivore), főként gyökerek, gumók, hagymák, rovarok (lárvák, bogarak), férgek, magvak, bogyók és fiatal hajtások.

Testi jellemzők

Tollazat

Hím: A fej és a nyak fémesen zöld, a tarkó és a nyak oldala rézvörös. A hát felső része irizáló kék, zöld és lila árnyalatokban játszik, a hát alsó része fehér, ami repülés közben feltűnő. A szárnyfedők bronzos-zöldek, a faroktollak sötétbarnák, vöröses árnyalattal. A mellkas és a has sötét, fémesen zöld. Tojó: Rejtőzködő, barnás-fekete tollazat, világosabb, sárgásbarna csíkozással és foltokkal. A torok fehér, a faroktollak sötétbarnák, világosabb sávokkal. A hát alsó része fehér, de kevésbé feltűnő, mint a hímeknél.

Csőr alakja

Erős, lefelé hajló, szaruszínű vagy sárgásbarna csőr, amely kiválóan alkalmas a talajban való ásásra.

Szemszín

Sötétbarna, a szem körül csupasz, kék bőrgyűrű található, különösen a hímeknél feltűnő.

Láb színe

Sárgásbarna vagy szürkésbarna, erős lábak, a hímeknek sarkantyúi vannak.

Megkülönböztető jegyek

A hímek jellegzetes, lapos, fémesen zöld bóbitája, a testük irizáló, sokszínű tollazata, és a fehér hátfolt repülés közben. A tojók rejtőzködő barnás színezetűek, de a fehér torok és a világosabb faroktollak segítenek az azonosításban.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata a tojókéhoz hasonló, barnás, foltos és csíkos mintázattal. A hímek fokozatosan, a második évtől kezdik el felvenni felnőtt tollazatukat.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A hímek tollazata egész évben feltűnő, bár a vedlés során átmenetileg kevésbé intenzív lehet a színezet.

Ivari kétalakúság

Erősen kifejezett. A hímek sokkal nagyobbak és rendkívül színesek, irizáló tollazattal, míg a tojók kisebbek és rejtőzködő, barnás színezetűek.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Hím tollazata

   Keresse a rendkívül irizáló, fémesen zöld fejet és nyakat, a rézvörös tarkót, a kék, zöld, lila árnyalatokban játszó hátat, és a feltűnő fehér hátfoltot repülés közben. A lapos, fémesen zöld bóbita is jellegzetes.

2. 2

   Tojó tollazata

   Figyelje a rejtőzködő, barnás-fekete tollazatot, a világosabb csíkozást és foltokat. A fehér torok és a világosabb sávokkal díszített sötétbarna farok segíthet az azonosításban.

3. 3

   Élőhely

   A Himalája magashegyi régióiban, 2400-4500 méteres magasságban keresse, különösen erdős, bozótos, sziklás területeken.

4. 4

   Viselkedés

   Gyakran láthatóak a talajon táplálék után ásva. Veszély esetén gyorsan felszállnak, de inkább a talajon mozognak.

5. 5

   Hang

   Hallgassa a hímek jellegzetes, messzire hallatszó, füttyögő udvarlási hangját, különösen a költési időszakban.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Hegyi erdők, alpesi rétek, sziklás lejtők, rododendron bozótosok.

Földrajzi elterjedés

Himalája hegység: Afganisztán, Pakisztán, India (Himachal Pradesh, Uttarakhand, Szikkim, Arunachal Pradesh), Nepál, Bhután, Délkelet-Tibet (Kína).

Magassági előfordulás

2400-4500 méter tengerszint feletti magasságban, télen alacsonyabb magasságokba húzódhatnak (2000 méterig).

Kedvelt környezetek

Merész, sziklás hegyoldalak, sűrű aljnövényzetű erdők, rododendron és bambusz bozótosok, ahol bőségesen találnak táplálékot és búvóhelyet.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) madár, a kora reggeli és késő délutáni órákban a legaktívabb.

Táplálkozási szokások

Főként a talajon táplálkozik, erős csőrével és lábaival ásva ki a gyökereket, gumókat és rovarokat. Gyakran láthatóak, amint a talajt túrják táplálék után kutatva. Reggel és késő délután a legaktívabbak.

Társas viselkedés

Általában magányosak vagy párban élnek, különösen a költési időszakban. Télen kisebb csoportokba verődhetnek a táplálékban gazdagabb területeken.

Repülési minta

Nehézkes, zajos repülés, rövid távolságokra. Főként a talajon mozog, de veszély esetén képes gyorsan felszállni és rövid távolságokat megtenni lejtőn lefelé. Éjszakára fákra vagy sziklákra szállnak pihenni.

Vonulás

Nem vándorló faj, de szezonális vertikális mozgást végez. Télen az alacsonyabb, hómentesebb magasságokba húzódik, nyáron pedig feljebb, a magasabb hegyoldalakra vonul.

Területvédelem

A hímek a költési időszakban territoriálisak, hangos kiáltásokkal és udvarlási bemutatókkal védik területüket és vonzzák a tojókat.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júniusig, a pontos időpont a magasságtól és a helyi éghajlattól függ.

Fészkelési szokások

A tojó egy sekély mélyedést kapar a talajba, általában egy szikla, gyökér vagy sűrű bozót védelmében. A fészket kevés növényi anyaggal, például levelekkel és gallyakkal béleli ki.

Tojásszám

2-6 tojás.

Tojás leírása

2-6 tojás, általában 4-5. A tojások krémszínűek vagy halvány sárgásbarnák, enyhe vörösesbarna foltokkal.

Költési idő

28 nap.

Kirepülési idő

A fiókák fészekhagyók, születésük után rövid idővel képesek követni az anyjukat. Teljesen önállóvá körülbelül 3-4 hónapos korukra válnak.

Szülői gondoskodás

Csak a tojó kotlik és gondozza a fiókákat. A hím nem vesz részt a fészekrakásban és a fiókanevelésben.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Korai reggeli vagy késő délutáni órák. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, és nagyobb eséllyel láthatók táplálkozás közben.
2. Türelem és csend. A Kék fácánok félénk madarak, ezért fontos a csendes megközelítés és a türelem. Használjon távcsövet a megfigyeléshez.
3. Hallgassa a hangjukat. A hímek jellegzetes udvarlási hangja gyakran elárulja a jelenlétüket, még mielőtt meglátnánk őket.
4. Keresse a túrásnyomokat. A talajon hagyott túrásnyomok jelezhetik, hogy a madarak a közelben táplálkoztak.

Hasonló fajok

Gyors tények

Élőhely:

Himalája magashegyi régiói

Táplálkozás:

Mindenevő (gyökerek, rovarok, magvak)

Szaporodás:

Fészekhagyó fiókák, csak a tojó gondozza őket

Jellemző:

A hímek rendkívül színes, irizáló tollazata

Mozgás:

Főként a talajon mozog, rövid, nehézkes repülés

Érdekességek

• A Kék fácán Nepál nemzeti madara, ahol 'Danphe' néven ismerik.
• A hímek tollazatának irizáló színei a fény beesési szögétől függően változnak, lenyűgöző látványt nyújtva.
• Erős csőrükkel akár fagyott talajból is képesek kiásni a táplálékot.
• A faj neve, 'Lophophorus', görög eredetű, jelentése 'bóbitát viselő', utalva a hímek jellegzetes fejdíszére.

Tudományos besorolás

Ország

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Aves

Rend

Galliformes

Család

Phasianidae

Nem

Lophophorus

Faj

Lophophorus impejanus

Kék fácán felfedezése