Birdby LogoBirdby

Siva-fácán

Nem fenyegetett (Least Concern)

Lophura leucomelanos

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

A közepes méretű fácánfaj, mely Dél-Ázsia hegyvidéki erdőiben honos. A hímek feltűnő, fényes fekete-fehér tollazatukról és vörös arcdíszükről ismerhetők fel, míg a tojók sokkal rejtőzködőbb, barnás színűek. Főként talajlakó, magvakkal, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Méret és élettartam

Hossz
Hímek: 63-74 cm (farokkal együtt), Tojók: 50-60 cm
Szárnyfesztáv
Hímek: kb. 70-85 cm, Tojók: kb. 60-70 cm
Tömeg
Hímek: 900-1500 g, Tojók: 700-1100 g
Élettartam
Vadonban 5-8 év, fogságban akár 15 év
Táplálkozás
Mindenevő (magvak, bogyók, gyümölcsök, rovarok, férgek, csigák, kisebb hüllők)

Testi jellemzők

Tollazat
Hímek: Fényes, kékesfekete testtollazat, fehér vagy szürke farokfedők és faroktollak (alfajtól függően). A fejtetőn rövid, felálló tollbóbita. Tojók: Rejtőzködő, barnás-szürkés tollazat, sötétebb mintázattal, a has világosabb. A farok rövidebb és kevésbé díszes.
Csőr alakja
Erős, kúpos, sárgás-szaruszínű csőr, alkalmas a talaj túrására és magvak feltörésére.
Szemszín
Sötétbarna
Láb színe
Vöröses-szürke, erős lábak, a hímek sarkantyúval rendelkeznek.
Megkülönböztető jegyek
Hímeknél a feltűnő vörös arcdísz (csupasz bőr) és a kontrasztos fekete-fehér tollazat. Tojók esetében a rejtőzködő barna szín és a rövidebb farok.
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal madarak tollazata a tojókéhoz hasonló, barnás és rejtőzködő. A hímek fokozatosan, az első év végére vagy a második év elejére érik el felnőttkori tollazatukat.
Évszakos változások
Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A vedlés évente egyszer, a költési időszak után történik.
Ivari kétalakúság
Erősen kifejezett. A hímek sokkal nagyobbak, élénkebb színűek és díszesebbek, mint a tojók. A hímeknek vörös arcdíszük és sarkantyújuk van, ami a tojóknak hiányzik.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Hímek tollazata

    Keresse a fényes, kékesfekete testet, a fehér vagy szürke farokfedőket és faroktollakat (alfajtól függően), valamint a fejtetőn lévő rövid bóbita.

  2. 2

    Hímek arcdísze

    Figyelje meg a szemek körüli élénk vörös, csupasz bőrfelületet, amely a hímek jellegzetes azonosítója.

  3. 3

    Tojók tollazata

    A tojók rejtőzködő, barnás-szürkés tollazatúak, sötétebb mintázattal. A farok rövidebb és kevésbé feltűnő, mint a hímeké.

  4. 4

    Élőhely

    Keresse őket sűrű aljnövényzetű hegyvidéki erdőkben, bozótosokban, patakok mentén, ahol fedezékre és táplálékra találnak.

  5. 5

    Hang

    Hallgassa a hímek jellegzetes, rekedtes 'kok-kok-kok' kiáltásait, különösen kora reggel.

  6. 6

    Viselkedés

    Főként a talajon táplálkoznak, kaparva a leveleket. Veszély esetén inkább futva menekülnek, mintsem repülve.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Szubtrópusi és trópusi nedves hegyvidéki erdők, sűrű aljnövényzetű területek, bambuszerdők, bozótosok.
Földrajzi elterjedés
Dél-Ázsia, a Himalája előhegyei és a környező területek: Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Kína, Mianmar, Thaiföld.
Magassági előfordulás
Általában 300 és 3700 méter közötti tengerszint feletti magasságban található, de az alfajok között eltérések lehetnek.
Kedvelt környezetek
Sűrű erdőszélek, tisztások, patakok menti sűrű növényzet, ahol elegendő fedezék és táplálékforrás áll rendelkezésre.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali (diurnális). Kora reggel és késő délután a legaktívabbak a táplálkozásban.
Táplálkozási szokások
Főként a talajon keresgél táplálékot, kaparja a leveleket és a talajt. Magvakat, bogyókat, gyümölcsöket, rovarokat, férgeket, csigákat és kisebb hüllőket fogyaszt.
Társas viselkedés
Általában magányosak vagy párokban élnek. A költési időszakon kívül kisebb csoportokat is alkothatnak. A hímek poligámok lehetnek, több tojóval is párosodhatnak.
Repülési minta
Rövid távolságokon repül, általában csak veszély esetén vagy pihenőhelyre való felrepüléskor. Repülése gyors, de nehézkes, szárnycsapásai zajosak. Inkább futva menekül a ragadozók elől.
Vonulás
Nem vándorló faj, egész évben ugyanazon a területen marad (rezidens).
Területvédelem
A hímek a költési időszakban territoriálisak, hangos kiáltásokkal és agresszív viselkedéssel védik területüket és tojóikat a rivális hímektől.

Ének és hívás

Ének
A hímek jellegzetes, hangos, rekedtes 'kok-kok-kok' vagy 'kerr-kerr' kiáltásokat hallatnak, különösen a hajnali órákban és a költési időszakban, hogy jelezzék jelenlétüket és vonzzák a tojókat.
Hívás
Riasztó hívásuk éles 'kik-kik' vagy 'csiripelő' hang, amelyet veszély esetén adnak ki. A tojók halkabb, 'kukogó' hangokat hallatnak.
Mikor szól
Leginkább kora reggel és alkonyatkor, különösen a költési időszakban (tavasz-nyár).

Szaporodás

Költési időszak
Márciustól júniusig, az alfajtól és a földrajzi elhelyezkedéstől függően.
Fészkelési szokások
A tojó a talajon, sűrű aljnövényzetben, bokrok alatt vagy sziklák védelmében készít egyszerű fészket, mely egy sekély mélyedés, levelekkel és fűszálakkal bélelve.
Tojásszám
6-9 tojás
Tojás leírása
Általában 6-9 tojás, krémszínűtől a halványbarnáig terjedő színben, néha enyhe foltokkal. Méretük kb. 45x35 mm.
Költési idő
22-24 nap
Kirepülési idő
A fiókák fészekhagyók, rövid időn belül követik anyjukat. Teljesen önállóvá kb. 10-12 hetes korukra válnak.
Szülői gondoskodás
Kizárólag a tojó kotlik és gondozza a fiókákat. A hím nem vesz részt a fiókanevelésben.

Hol találhatjuk

Himalája előhegyei

India, Nepál, Bhután és Pakisztán hegyvidéki erdős területei.

Délkelet-Ázsia

Kína déli része, Mianmar és Thaiföld északi régiói, ahol megfelelő hegyvidéki erdős élőhelyek találhatók.

Nemzeti parkok és vadrezervátumok

Az elterjedési területén belül számos védett területen megfigyelhető, ahol a populációk stabilak.

Terepi tippek

  1. Korai reggeli vagy késő délutáni órák. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak a táplálkozásban, és nagyobb eséllyel láthatók.
  2. Csendes megfigyelés. Mivel félénk madarak, csendben és türelmesen kell megközelíteni őket, vagy várni a megjelenésükre.
  3. Sűrű aljnövényzet. Fókuszáljon a sűrű bozótosokra, erdőszélekre és patakok menti területekre, ahol fedezéket találnak.
  4. Hangok követése. A hímek jellegzetes kiáltásai segíthetnek a helymeghatározásban.
  5. Terepjáró ruházat. Viseljen terepszínű vagy semleges színű ruházatot, hogy ne riassza el a madarakat.

Hasonló fajok

Kalij fácán

Lophura leucomelanos

A Siva-fácán valójában a Kalij fácán egyik alfaja, vagy a Kalij fácán gyűjtőnév alá tartozik. A 'Siva-fácán' elnevezés gyakran a 'Lophura leucomelanos' fajra utal, amelynek számos alfaja létezik. Az egyes alfajok (pl. L. l. hamiltoni, L. l. leucomelanos, L. l. moffitti) tollazatában, különösen a farokfedők és a farok színében (fehér, szürke, fekete) mutatnak eltéréseket. A 'Siva-fácán' elnevezés gyakran a 'Lophura leucomelanos' fajra utal, amelynek számos alfaja létezik. Az egyes alfajok (pl. L. l. hamiltoni, L. l. leucomelanos, L. l. moffitti) tollazatában, különösen a farokfedők és a farok színében (fehér, szürke, fekete) mutatnak eltéréseket. A legfontosabb különbség a faroktollak színe és mintázata, valamint a testtollazat árnyalata lehet az egyes alfajok között.

Ezüstfácán

Lophura nycthemera

Az ezüstfácán hímjeinek tollazata sokkal világosabb, ezüstfehér, fekete csíkokkal, és hosszabb, fehér farokkal rendelkezik. A Siva-fácán hímjei sötétebbek, kékesfeketék, és a farok színe alfajtól függően változik (fehér, szürke, fekete). Az ezüstfácán tojója is eltérő, általában olajzöldes-barna.

Vörösfácán

Phasianus colchicus

A vörösfácán hímjeinek tollazata sokkal színesebb, fémes zöld fejjel, vöröses testtel és hosszú, csíkos farokkal. A Siva-fácán hímjei sötétebbek, fekete-fehér kontrasztos tollazattal. A vörösfácán tojója is világosabb, homokszínű-barna.

Gyors tények

Tudományos név:
Lophura leucomelanos
Család:
Phasianidae (Fácánfélék)
Élőhely:
Dél-Ázsia hegyvidéki erdői
Táplálkozás:
Mindenevő
Védelmi státusz:
Nem fenyegetett (Least Concern)
Jellemző:
Erős ivari dimorfizmus, hímek vörös arcdísszel

Érdekességek

  • A Siva-fácánnak kilenc elismert alfaja van, amelyek tollazatukban, különösen a farok és a farokfedők színében és mintázatában különböznek egymástól.
  • A hímek vörös arcdísze a párzási időszakban élénkebbé válik, jelezve a madár egészségi állapotát és vonzerejét.
  • Bár képesek repülni, inkább a talajon maradnak, és veszély esetén futva menekülnek a sűrű aljnövényzetbe.
  • A fajt gyakran tartják díszmadárként is, különösen a feltűnő hímek miatt.

Tudományos besorolás

Ország
Animalia
Törzs
Chordata
Osztály
Aves
Rend
Galliformes
Család
Phasianidae
Nem
Lophura
Faj
Lophura leucomelanos

Siva-fácán felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban