Birdby LogoBirdby
Gyurgyalag (Merops apiaster)

Gyurgyalag

Nem fenyegetett (Least Concern)

Merops apiaster

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Alkalmazás megnyitása

Bemutatás

A gyurgyalag egy rendkívül színes, karcsú testalkatú, hosszú farkú madár, mely jellegzetes, lefelé hajló csőrrel rendelkezik. Nevét a méhek és darazsak fogyasztásáról kapta, melyeket repülés közben kap el. Európa, Afrika és Ázsia egyes részein honos, vonuló faj. Jellegzetes hangja és élénk színei miatt könnyen felismerhető.

Méret és élettartam

Hossz
27-29 cm (a faroknyúlványokkal együtt)
Szárnyfesztáv
44-49 cm
Tömeg
50-70 g
Élettartam
Átlagosan 5-6 év, de akár 10 év is lehet.
Táplálkozás
Rovarok, főként repülő rovarok, mint méhek, darazsak, szitakötők, lepkék és bogarak. A méhek és darazsak fullánkját ügyesen eltávolítja, mielőtt elfogyasztaná őket.

Testi jellemzők

Tollazat
A felnőtt madarak tollazata rendkívül színes és feltűnő. A fejtető és a hát gesztenyebarna, a nyak és a vállak sárgásak. A torok élénksárga, fekete szegéllyel. A szemsáv fekete, a szem mögött kékeszöld árnyalattal. A has és az alsó farokfedők kékeszöldek. A szárnyak zöldes-kékes árnyalatúak, a farok tollai hosszúak, a középső kettő meghosszabbodott. A farok alsó része sötét, a felső része zöldes-kék.
Csőr alakja
Hosszú, vékony, enyhén lefelé hajló, fekete színű csőr, mely ideális a repülő rovarok elkapására.
Szemszín
Vörösesbarna
Láb színe
Szürkésbarna
Megkülönböztető jegyek
Élénk, kontrasztos színek (gesztenyebarna hát, sárga torok, fekete szemsáv, kékeszöld has), hosszú, vékony, lefelé hajló csőr, meghosszabbodott középső faroktollak (felnőtteknél).
Fiatal egyed megjelenése
A fiatal madarak tollazata fakóbb, kevésbé kontrasztos. A fejtető és a hát zöldesebb, nem annyira gesztenyebarna. A torok sárgája halványabb, a fekete szegély hiányzik vagy alig látható. A középső faroktollak nem nyúlnak túl a többi faroktollon, vagy csak alig. A szemsáv is kevésbé markáns.
Évszakos változások
Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A tollazat kopása miatt a színek intenzitása változhat az év során.
Ivari kétalakúság
A nemek hasonlóak, de a hímek színei általában élénkebbek, különösen a fejtető és a hát gesztenyebarna árnyalata intenzívebb lehet. A tojók középső faroktollai gyakran rövidebbek, vagy kevésbé hangsúlyosak.

Hogyan azonosítsuk

  1. 1

    Színek és mintázat

    Keresse a feltűnő gesztenyebarna hátat, élénksárga torkot fekete szegéllyel, fekete szemsávot és kékeszöld hasat. Ez a színkombináció egyedi a Merops apiaster esetében.

  2. 2

    Testalkat és csőr

    Figyelje meg a karcsú testet, a hosszú farkat, melynek középső tollai meghosszabbodottak (felnőtteknél), és a jellegzetes, vékony, lefelé hajló fekete csőrt.

  3. 3

    Repülés

    A könnyed, hullámzó, akrobatikus repülés, gyakori siklásokkal és gyors szárnycsapásokkal szintén jó azonosító jel.

  4. 4

    Hang

    Hallgassa a jellegzetes, lágy, guruló 'prüpp' vagy 'krüpp' hívóhangot, melyet gyakran ismételnek, különösen repülés közben vagy kolóniában.

  5. 5

    Élőhely

    Keresse nyílt, meleg területeken, folyópartokon, homokbányákban, ahol fészkelésre alkalmas partfalak találhatók.

Élőhely és elterjedés

Biomok
Nyílt, meleg területek, mozaikos tájak, mezőgazdasági területek, folyóvölgyek, homokos vagy löszös partfalak, ritkás erdők szélei, ligetek.
Földrajzi elterjedés
Európa déli és középső része, Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia. Vonuló faj, telelőterületei Afrika szubszaharai része és India.
Magassági előfordulás
Tengerszinttől körülbelül 1500 méterig, de leggyakrabban alacsonyabb tengerszint feletti magasságokon fordul elő.
Kedvelt környezetek
Olyan területek, ahol bőséges a repülő rovarállomány, és ahol függőleges, homokos vagy löszös partfalak állnak rendelkezésre a fészkeléshez. Kedveli a folyók, patakok menti meredek partokat, agyagbányákat, homokbányákat.

Viselkedés

Aktivitási idő
Nappali (diurnális) madár.
Táplálkozási szokások
Repülés közben kapja el a rovarokat, gyakran egy kiemelkedő pontról (pl. faág, drót) lesve. A zsákmányt visszaviszi a leshelyre, ahol a keményebb rovarokat (pl. bogarak) a csőrével a felülethez csapkodva puhítja meg. A méhek és darazsak fullánkját a csőrével a felülethez dörzsölve távolítja el, mielőtt lenyelné őket.
Társas viselkedés
Kolóniákban fészkel, gyakran több tucat, vagy akár több száz pár is élhet együtt egy fészkelőhelyen. Vonulás idején nagy csapatokban gyülekeznek. Társas madarak, gyakran látni őket együtt vadászni és pihenni.
Repülési minta
Könnyed, elegáns, hullámzó repülés, gyakran vitorlázik. Gyors szárnycsapásokkal és siklásokkal váltogatja a mozgását. Akrobatikus manőverekre is képes a rovarok üldözése közben.
Vonulás
Hosszútávú vonuló faj. A költőterületekről augusztus végén, szeptember elején indulnak telelőhelyeikre, főként Afrikába. Tavasszal, április végén, május elején térnek vissza a költőterületekre.
Területvédelem
A fészkelőkolóniákban a fészkelőüregek körüli területet védik, de a táplálkozóterületek kevésbé territoriálisak, gyakran vadásznak együtt.

Ének és hívás

Ének
A gyurgyalag nem rendelkezik jellegzetes énekkel. Inkább hívóhangokat ad ki.
Hívás
Jellemző hívóhangja egy lágy, dallamos, guruló 'prüpp' vagy 'krüpp' hang, melyet gyakran ismétel. Repülés közben és pihenéskor is hallható. Kolóniában tartózkodva folyamatosan hallani a madarak kommunikációját, ami egyfajta lágy, csicsergő, guruló hangzavart eredményez.
Mikor szól
Főként a költési időszakban és vonuláskor, napközben aktívak, de a hívóhangok szinte bármikor hallhatók, amikor a madarak aktívak.

Szaporodás

Költési időszak
Május végétől júliusig.
Fészkelési szokások
Függőleges, homokos vagy löszös partfalakba vájt, hosszú (akár 1-2 méter) alagutakban fészkel. Az alagút végén egy kis kamrát alakítanak ki a tojások számára. Kolóniákban fészkelnek, gyakran több tucat, vagy akár több száz fészek is lehet egy helyen.
Tojásszám
4-7 tojás, de leggyakrabban 5-6.
Tojás leírása
Fehér, fényes, kerekded tojások. Nincsenek mintázatok vagy foltok rajtuk.
Költési idő
Körülbelül 20-22 nap. Mindkét szülő kotlik.
Kirepülési idő
A fiókák körülbelül 30-31 napos korukban hagyják el a fészket.
Szülői gondoskodás
Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében. A fiókák kirepülése után még egy ideig a szülőkkel maradnak, és a szülők továbbra is etetik őket.

Hol találhatjuk

Homokbányák és agyagbányák

Ezek a helyek ideálisak a fészkelőkolóniák megfigyelésére, mivel a gyurgyalagok meredek partfalakba vájják fészkeiket.

Folyó- és patakpartok

A meredek, erodált partfalak mentén gyakran fészkelnek, és a víz közelében bőséges a rovarállomány.

Mezőgazdasági területek és ligetek

A nyílt területek, ahol fák vagy bokrok biztosítanak leshelyet, ideálisak a táplálkozó madarak megfigyelésére.

Vonulási útvonalak

Tavasszal és ősszel a vonulási útvonalakon, pihenőhelyeken nagyobb csapatokban is megfigyelhetők.

Terepi tippek

  1. Türelem és távcső. A gyurgyalagok élénk színűek, de mozgékonyak. Egy jó távcső segít a részletek megfigyelésében. Legyen türelmes, és figyelje a mozgásukat.
  2. Hang alapján azonosítás. Gyakran előbb hallani, mint látni őket. Tanulja meg a jellegzetes 'prüpp' hívóhangjukat, ami segíthet a felkutatásukban.
  3. Fészkelőkolóniák felkeresése. A költési időszakban a fészkelőkolóniák a legbiztosabb helyek a megfigyelésükre. Tartson megfelelő távolságot, hogy ne zavarja a madarakat.
  4. Leshelyek figyelése. Figyelje a kiemelkedő faágakat, drótokat, ahonnan a gyurgyalagok lesben állnak a rovarokra. Gyakran visszatérnek ugyanarra a leshelyre.
  5. Időpont. A kora reggeli és késő délutáni órákban a legaktívabbak, amikor a rovarok is a legmozgékonyabbak.

Hasonló fajok

Zöld gyurgyalag

Merops persicus

A zöld gyurgyalag tollazata sokkal inkább zöldes árnyalatú, a háta és a fejtető is zöld. A torok kék, nem sárga. A szemsáv is eltérő. Magyarországon ritka kóborló.

Kékfarkú gyurgyalag

Merops philippinus

A kékfarkú gyurgyalag főként Ázsiában él. Hasonló testalkatú, de a tollazata dominánsan zöld, kék farokkal. A torok sárga, de a fekete szemsáv alatt egy vékony kék sáv is húzódik.

Gyors tények

Közönséges név:
Gyurgyalag
Tudományos név:
Merops apiaster
Család:
Mézevőfélék (Meropidae)
Rend:
Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Élőhely:
Nyílt, meleg területek, folyópartok, homokbányák
Táplálék:
Repülő rovarok (méhek, darazsak, szitakötők)
Vonulás:
Hosszútávú vonuló
Fészkelés:
Kolóniákban, partfalakba vájt üregekben
Hang:
Lágy, guruló 'prüpp' vagy 'krüpp'
Védelmi státusz:
Nem fenyegetett (Least Concern)

Érdekességek

  • A gyurgyalagok nevüket a méhek és darazsak fogyasztásáról kapták, melyek a fő táplálékukat képezik. Képesek a fullánkot eltávolítani a zsákmányból.
  • A gyurgyalagok rendkívül társas madarak, gyakran több száz párból álló kolóniákban fészkelnek, és együtt vadásznak.
  • A fészkelőüregeket a madarak maguk vájják a meredek partfalakba, ami akár 1-2 méter hosszú alagút is lehet.
  • A gyurgyalagok a szalakótaalakúak rendjébe tartoznak, melybe olyan színes madarak is beletartoznak, mint a szalakóta és a jégmadár.
  • A fiatal gyurgyalagok tollazata fakóbb, és a jellegzetes meghosszabbodott faroktollak is hiányoznak náluk, ami segíti a koruk meghatározását.

Tudományos besorolás

Ország
Állatok (Animalia)
Törzs
Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály
Madarak (Aves)
Rend
Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család
Mézevőfélék (Meropidae)
Nem
Merops
Faj
Merops apiaster

Gyurgyalag felfedezése

Azonosíts madarakat bárhol

Ingyenes iOS-en, Androidon és weben. Foto- és hangazonosítás, teljes fajadatbázis és személyes listád.

Megnyitás az alkalmazásban