Dalmát pelikán

Bemutatás

A dalmát pelikán a világ egyik legnagyobb repülő madara, és a pelikánfélék családjának legnagyobb tagja. Jellegzetes, bozontos tollazatáról, hatalmas csőréről és torokzacskójáról, valamint elegáns, vitorlázó repüléséről ismert. Édesvízi és brakkvízi élőhelyeken egyaránt megtalálható, halakkal táplálkozik, melyeket csoportosan vagy egyedül is zsákmányol. Védett faj, állománya az elmúlt évszázadokban jelentősen csökkent, de a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően stabilizálódott, sőt, egyes területeken növekedésnek indult.

Méret és élettartam

Hossz

160-180 cm

Szárnyfesztáv

270-320 cm

Tömeg

9-15 kg (kivételesen akár 17 kg)

Élettartam

Akár 30 év a vadonban

Táplálkozás

Húsevő (főként halak)

Testi jellemzők

Tollazat

Az adult madarak tollazata alapvetően fehéres-szürkés, de a nyak és a fej hátsó része bozontos, göndör tollakból áll, ami jellegzetes, kócos megjelenést kölcsönöz nekik. A szárnyfedők és az evezőtollak ezüstös-szürkék, a szárnyak alsó része világosabb. A nászidőszakban a torokzacskó élénk narancssárga-vöröses árnyalatot ölt, és a lábak is sötétebbek lesznek. A nem nászidőszaki tollazat fakóbb, a torokzacskó sárgás-rózsaszínes.

Csőr alakja

Hatalmas, lapos, sárgás-narancssárgás csőr, melynek alsó kávájához egy nagy, tágulékony torokzacskó (gular pouch) kapcsolódik. A csőr felső része szürkés, a hegye rózsaszínes-vöröses. A torokzacskó színe a nászidőszakban élénkebb.

Szemszín

Világos sárga vagy fehéres, a szem körül csupasz, szürkés bőrgyűrűvel.

Láb színe

Szürkés-fekete, a nászidőszakban sötétebb, néha vöröses árnyalatú.

Megkülönböztető jegyek

Hatalmas mérete, bozontos nyak- és fejtollazata, szürkésfehér alapszíne, valamint a nászidőszakban élénk narancssárga torokzacskója. Repülés közben a szárnyak alsó része világos, a szárnyvégek sötétebbek, de nem feketék, mint a rózsás pelikánnál.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata barnásabb, sötétebb, mint az adultoké. A fej és a nyak tollazata kevésbé bozontos. A torokzacskó szürkés, a csőr fakóbb. Fokozatosan, több év alatt érik el az adult tollazatot.

Évszakos változások

A nászidőszakban (tavasz) a torokzacskó élénk narancssárga-vöröses színűvé válik, a lábak sötétebbek, néha vöröses árnyalatúak. A fejtetőn és a nyakon lévő bozontos tollak hangsúlyosabbá válnak. A nem nászidőszakban a színek fakóbbak, a torokzacskó sárgás-rózsaszínes.

Ivari kétalakúság

A hímek általában valamivel nagyobbak és nehezebbek, mint a tojók, de a tollazatukban nincs jelentős különbség. A nászidőszakban a hímek torokzacskója és lábai gyakran élénkebb színűek.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Méret és testalkat

   Keresse a hatalmas, robusztus testalkatú madarat, amely a legnagyobb pelikánfaj.

2. 2

   Tollazat

   Figyelje meg a szürkésfehér alapszínt és a jellegzetes, bozontos, göndör tollakat a fején és a nyakán, ami kócos megjelenést kölcsönöz neki.

3. 3

   Csőr és torokzacskó

   A hatalmas, sárgás-narancssárgás csőr és a nagy, tágulékony torokzacskó, amely a nászidőszakban élénk narancssárga színűvé válik, kulcsfontosságú az azonosításban.

4. 4

   Repülés

   Repülés közben figyelje a lassú, erőteljes szárnycsapásokat és a vitorlázó mozgást. A szárnyak alsó része világos, a szárnyvégek nem feketék, ellentétben a rózsás pelikánnal.

5. 5

   Élőhely

   Keresse nagy, sekély édesvízi vagy brakkvízi tavakon, folyódeltákban és mocsarakban.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Édesvízi és brakkvízi vizes élőhelyek: nagy tavak, folyódelták, mocsarak, lagúnák, sekély tengerparti öblök.

Földrajzi elterjedés

Délkelet-Európától (pl. Görögország, Albánia, Románia, Bulgária, Ukrajna) Közép-Ázsián át (pl. Kazahsztán, Üzbegisztán, Mongólia) Kínáig terjed. Telelőterületei a Földközi-tenger keleti medencéjében, a Közel-Keleten, Indiában és Kínában találhatók.

Magassági előfordulás

Főként alacsonyan fekvő területeken, tengerszinttől néhány száz méter magasságig.

Kedvelt környezetek

Nagy, sekély, táplálékban gazdag vizek, sűrű nádasokkal vagy fákkal szegélyezett partokkal, ahol biztonságosan fészkelhetnek és pihenhetnek. Fontos számukra a zavartalan környezet.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális).

Táplálkozási szokások

Főként halakkal táplálkozik, de esetenként rákokat, kétéltűeket és más vízi élőlényeket is fogyaszt. Gyakran csoportosan vadászik, a halakat a vízbe merítve, a torokzacskójával merítve gyűjti össze. Nem merül alá teljesen, csak a fejét és a nyakát. A zsákmányt a víz felszínén nyeli le, miután a vizet kipréselte a torokzacskóból.

Társas viselkedés

Kolóniákban fészkel, gyakran más vízimadarakkal, például rózsás pelikánokkal vagy kormoránokkal együtt. A fészkelési időszakon kívül is társas, nagy csapatokban pihen és táplálkozik. A kolóniákban szigorú hierarchia figyelhető meg.

Repülési minta

Erőteljes, de lassú szárnycsapásokkal repül, gyakran vitorlázik a termikeket kihasználva. Repülés közben a nyakát S alakban behúzza, a lábait pedig hátranyújtja. Elegáns, méltóságteljes látványt nyújt a levegőben, gyakran nagy, rendezett V alakú formációkban repülnek.

Vonulás

Részben vonuló faj. Az északabbra fészkelő populációk télen délebbre vonulnak, míg a délebbi területeken élők gyakran helyben maradnak. A vonulás során nagy távolságokat tesznek meg, gyakran megállva pihenni és táplálkozni a vizes élőhelyeken.

Területvédelem

A fészkelőkolóniákban a fészek körüli területet védik, de a táplálkozóhelyeken kevésbé territoriálisak, gyakran osztoznak más pelikánokkal vagy vízimadarakkal.

Szaporodás

Költési időszak

Általában márciustól májusig, de a földrajzi elhelyezkedéstől függően változhat.

Fészkelési szokások

Nagy, laza kolóniákban fészkel, gyakran sűrű nádasokban, bokrokon vagy alacsony fákon, de néha a földön is, ha a terület védett a ragadozóktól. A fészket nádból, gallyakból, vízinövényekből építik, és gyakran évről évre újra felhasználják. A fészek nagy, lapos platform.

Tojásszám

1-6 tojás, de leggyakrabban 2-3.

Tojás leírása

Általában 2-3 tojást rak, melyek fehérek, krétás felületűek, és idővel elszíneződnek a fészekanyagoktól. Méretük kb. 75 x 50 mm.

Költési idő

30-32 nap. Mindkét szülő kotlik.

Kirepülési idő

A fiókák 85-105 napos korukban repülnek ki, de még sokáig a szülőkkel maradnak és etetik őket.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében. A fiókák fészeklakók, és hosszú ideig igénylik a szülői gondoskodást.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Távcső és spektív. Mivel gyakran nagy távolságból figyelhetők meg, jó minőségű optikai eszközök elengedhetetlenek.
2. Kora reggel vagy késő délután. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, és a fényviszonyok is kedvezőbbek a megfigyeléshez.
3. Fészkelőkolóniák. A fészkelési időszakban a kolóniák a legjobb helyek a megfigyelésre, de ügyeljen a zavarás elkerülésére.
4. Csoportos viselkedés. Figyelje a csoportos halászati technikájukat, ami lenyűgöző látványt nyújt.

Hasonló fajok

Gyors tények

Legnagyobb pelikán:

A dalmát pelikán a legnagyobb pelikánfaj és a világ egyik legnagyobb repülő madara.

Bozontos tollazat:

Jellegzetes, göndör tollazata van a fején és a nyakán.

Nagy torokzacskó:

A nászidőszakban élénk narancssárga torokzacskója van.

Csoportos halászat:

Gyakran csoportosan vadászik halakra.

Védett faj:

Mérsékelten fenyegetett státuszú, de állománya stabilizálódik.

Érdekességek

• A dalmát pelikán torokzacskója akár 13 liter vizet is képes befogadni, ami lehetővé teszi számára, hogy nagy mennyiségű halat gyűjtsön össze egyetlen merítéssel.
• A fiókák születésükkor csupaszok és rózsaszínűek, majd fokozatosan fejlődik ki a tollazatuk.
• A dalmát pelikánok rendkívül hatékony vitorlázók, képesek hosszú órákon át a levegőben maradni szárnycsapások nélkül, kihasználva a termikeket.
• A faj neve a történelmi Dalmácia régióból származik, ahol korábban gyakori volt, bár ma már ritkábban fordul elő ott.
• A dalmát pelikánok fészkelőkolóniái gyakran több ezer egyedből állnak, és lenyűgöző látványt nyújtanak.

Tudományos besorolás

Ország

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Aves

Rend

Pelecaniformes

Család

Pelecanidae

Nem

Pelecanus

Faj

Pelecanus crispus

Dalmát pelikán felfedezése