Közönséges fácán

Nem fenyegetett (Least Concern)

Phasianus colchicus

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Bemutatás

A közönséges fácán egy nagytestű, feltűnő tollazatú madár, melyet eredetileg Ázsiából telepítettek be Európába és Észak-Amerikába. Jellegzetes, hosszú farkával és a kakasok élénk színű tollazatával könnyen felismerhető. Vadászmadárként nagyra becsülik, de számos élőhelyen invazív fajnak is számíthat. A hímek látványosan színesek, míg a tojók rejtőzködőbb barna színűek.

Méret és élettartam

Hossz: Hím: 60-90 cm (ebből a farok 35-50 cm); Tojó: 50-70 cm (ebből a farok 20-25 cm)
Szárnyfesztáv: 70-90 cm
Tömeg: Hím: 900-1500 g; Tojó: 700-1100 g
Élettartam: 3-5 év vadon, fogságban akár 10-15 év
Táplálkozás: Mindenevő; magvak, gabonafélék, gyümölcsök, bogyók, zöld növényi részek, rovarok, férgek, csigák, kisebb hüllők és kétéltűek.

Testi jellemzők

Tollazat: A hímek rendkívül mutatósak: jellegzetesen zöld, fémfényű fejük van vörös csupasz arccal és gyakran fehér nyakgyűrűvel (a 'gyűrűs fácán' alfajoknál). Testük barnás-arany színű, sötét mintázattal és vöröses-lila csillogással. A hosszú faroktollak sávosak. A tojók kevésbé feltűnőek, rejtőzködő barnás-homokszínű tollazattal, sötétebb mintázattal, ami kiváló álcát biztosít fészkelés közben.
Csőr alakja: Rövid, erős, csúcsos, a talajról való táplálkozáshoz adaptált csőr.
Szemszín: Sárgásbarna vagy borostyánsárga.
Láb színe: A hímek lábai szürkék, szürke sarkantyúval, a tojók lábai szintén szürkék, de sarkantyú nélkül.
Megkülönböztető jegyek: Hosszú, hegyes farok, a hímek élénk, irizáló tollazata, vörös arclebernyeg a hímeknél.
Fiatal egyed megjelenése: A fiatal madarak mindkét nemnél hasonlítanak a tojókra, barnás tollazattal. A hímek fokozatosan, az első vedlés után kezdenek színesedni, és második évükre érik el a felnőtt tollazatot.
Évszakos változások: A fácánok tollazata nem mutat jelentős szezonális változást, a vedlés főleg a kopott tollak cseréjét jelenti. A hímek vörös arclebernyegének élénksége a párzási időszakban fokozódhat.
Ivari kétalakúság: Erős ivari dimorfizmus. A hímek sokkal nagyobbak, színesebbek, hosszú farkuk van, vörös arclebernyeggel és sarkantyúval. A tojók kisebbek, barna színűek, rövid farkúak és nincsenek sarkantyúik.

Hogyan azonosítsuk

1
Méret és alak
Nagytestű, hosszú farkú madár, különösen a hím.
2
Tollazat
Hímeknél élénk, irizáló színek (zöld fej, vörös arc, aranybarna test), hosszú sávos farok. Tojók rejtőzködő barnás színűek.
3
Hang
A hím jellegzetes, rekedtes "kok-kok!" kiáltása, melyhez gyakran szárnycsattogás társul.
4
Viselkedés
Gyakran látni legelészni a földön, veszély esetén inkább fut, mint repül, és hirtelen, zúgó szárnycsapásokkal emelkedik a levegőbe.

Élőhely és elterjedés

Biomok: Eurázsia különböző tempelárt régiói, mezőgazdasági területek, cserjések, erdőszélek, nádasok, folyópartok.
Földrajzi elterjedés: Eredetileg Ázsiából származik (Grúzia, Kína, Japán, Korea). Széles körben betelepítették Európába, Észak-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra.
Magassági előfordulás: Tengerszinttől körülbelül 3000 méter magasságig.
Kedvelt környezetek: Mezőgazdasági területek mozaikos élőhelyei, ahol cserjék, sövények, erdőfoltok és mezők váltogatják egymást. Kedvelik a sűrű aljnövényzetet, ami védelmet nyújt számukra.

Viselkedés

Aktivitási idő: Nappali, leginkább kora reggel és késő délután aktív.
Táplálkozási szokások: Főleg a talajon keresgéli táplálékát kapirgálással. Reggel és este aktívabbak a táplálkozásban, a napközbeni órákat gyakran a sűrű növényzetben pihenve töltik.
Társas viselkedés: A fajra nagyrészt a poligonális párzási rendszer jellemző, ahol egy kakas több tojóval párosodik. Nem a leginkább kolóniában élő faj, de csoportokban is előfordulhatnak, különösen télen.
Repülési minta: Rövid távon, gyors, robbanásszerű, zúgó szárnycsapásokkal repülnek, de hamar elveszítik a magasságot. Inkább futnak, mint repülnek veszély esetén.
Vonulás: Nem vonuló madár, állandóan ugyanazon a területen él.
Területvédelem: A költési időszakban a kakasok territoriálisak, hevesen védik "háremüket" és a költőterületüket a rivális hímektől. Területüket jellegzetes kiáltásokkal és parádézással jelzik.

Ének és hívás

Ének: A hímek jellegzetes, rekedtes, érdes "kok-kok!" vagy "kerr-kek!" kiáltása, amelyet gyakran egy rövid szárnycsattogás kísér, főleg a párzási időszakban hallható. Nincs kifejezett éneke.
Hívás: A riasztóhang egy éles "fit-fit-fit" repkedés közben. A tojók halkabb, jellegtelen hangokat adnak ki.
Mikor szól: A hímek leggyakrabban a kora reggeli és késő délutáni órákban hallatják jellegzetes hangjukat, különösen a költési szezonban (tavasz-nyár).

Szaporodás

Költési időszak: Áprilistól júliusig, főleg májusban.
Fészkelési szokások: A tojó egy sekély mélyedést kapar a földbe, melyet fűszálakkal, levelekkel bélel ki. A fészek általában sűrű növényzet, bokrok, gabonaföldek vagy nádasok védelmében van.
Tojásszám: Általában 8-15 tojás, de előfordulhat nagyobb fészekalj is, ha több tojó rakja ugyanoda a tojásait.
Tojás leírása: 8-15 tojás, egyszínű olajbarna, világoszöld vagy szürke színű, jellegtelen, foltok nélküli.
Költési idő: 23-26 nap, kizárólag a tojó kotlik.
Kirepülési idő: A fiókák hamar elhagyják a fészket (fészekhagyók), és 1-2 hetes korukra már képesek rövid távon repülni. Teljesen önállóvá körülbelül 10-12 hetes korukra válnak.
Szülői gondoskodás: Az utódnevelés kizárólag a tojó feladata. A kakasok nem vesznek részt a fiókák gondozásában.

Hol találhatjuk

Mezőgazdasági területek

Gabonatáblák, repceföldek szélén, parlagokon.

Cserjések és erdőszélek

Sűrű aljnövényzettel rendelkező területek, ahol menedéket talál.

Nádasok és folyópartok

Vizenyős területek közelében is megtalálható, ahol sűrű növényzet borítja a partot.

Terepi tippek

Korai reggel és késő délután. Ezekben az időszakokban a legaktívabbak, ekkor táplálkoznak a mezőkön.
Sűrű növényzet figyelése. Rejtőzködő életmódot folytatnak, így gyakran a bozótosban, sövények alatt vagy nádasokban rejtőznek. Felriasztva zúgó hanggal és robbanásszerűen kelnek szárnyra.
Hímek hangja. A kakasok tavaszi "kok-kok!" kiáltása messziről hallható, segítve a felkutatásukat.
Nyomok keresése. A talajon hagyott jellegzetes lábnyomaik, illetve a kaparásnyomok is árulkodóak lehetnek.

Hasonló fajok

Aranyfácán

Chrysolophus pictus

Az aranyfácán sokkal kisebb, még élénkebb, jellegzetes 'gallérral' és sokkal hosszabb farokkal rendelkezik. Főleg Kínában honos, és kevésbé valószínű, hogy vadon találkozunk vele Magyarországon, mint a közönséges fácánnal.

Gyémántfácán

Chrysolophus amherstiae

Hasonló az aranyfácánhoz, de kevésbé élénk vörös színei vannak, és jellegzetes fekete-fehér gallérral rendelkezik. Szintén Kínában honos.

Gyors tények

Eredeti élőhely:: Ázsia
Típusos élőhelye Magyarországon:: Mezőgazdasági területek, kisebb erdőfoltok, cserjések
Táplálkozási mód:: Mindenevő, talajon kapirgálva
Ivadékgondozás:: Kizárólag a tojó neveli a fiókákat
Költési időszak:: Április-július

Érdekességek

A vadászok egyik legnépszerűbb madara, számos helyen intenzíven tenyésztik és telepítik.
Az évszázadok során számos alfaját különböztették meg, de ezek gyakran keveredtek egymással a betelepítések során, így a 'közönséges fácán' tollazata rendkívül változatos lehet.
A 'colchicus' fajneve Kolkhisz vidékéről származik, a Fekete-tenger keleti partjánál, ahonnan az ókori görögök már ismerték és feltételezhetően terjesztették is a fajt.
Érzékeny a nedves, hideg időre, különösen a fiókák, ezért a költési sikere nagymértékben függ az időjárástól.

Tudományos besorolás

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Nem: Fácánok (Phasianus)
Faj: Közönséges fácán (Phasianus colchicus)