Csilpcsalpfüzike

Nem fenyegetett (Least Concern)

Phylloscopus collybita

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Bemutatás

A csilpcsalpfüzike egy kisméretű, rejtőzködő életmódú énekesmadár, mely Európa és Ázsia nagy részén elterjedt. Jellegzetes, ismétlődő énekéről könnyen felismerhető, mely a nevét is adta. Főként rovarokkal táplálkozik, és a sűrű aljnövényzetű erdőket, ligeteket kedveli.

Méret és élettartam

Hossz: 10-12 cm
Szárnyfesztáv: 15-21 cm
Tömeg: 6-10 g
Élettartam: 2-5 év (vadon)
Táplálkozás: Rovarevő (főként rovarok és pókok)

Testi jellemzők

Tollazat: A felnőtt madarak tollazata felül olajzöldes-barnás, alul fehéres, enyhe sárgás árnyalattal a mell és a has oldalán. A szárnyak és a farok sötétebbek. A szem felett halvány, sárgás szemöldöksáv húzódik, mely nem mindig feltűnő. A lábak sötétek, gyakran feketések, de egyes alfajoknál világosabbak is lehetnek. A csőr vékony, hegyes, sötétbarna, az alsó káva töve világosabb.
Csőr alakja: Vékony, hegyes, rovarevőre jellemző csőr. Színe sötétbarna, az alsó káva töve világosabb.
Szemszín: Sötétbarna
Láb színe: Sötétbarna vagy feketés, de egyes alfajoknál (pl. P. c. abietinus) világosabb, barnás lábak is előfordulhatnak.
Megkülönböztető jegyek: Kisméretű, zöldes-barnás felsőtest, fehéres alsótest. A legfontosabb azonosító bélyeg a jellegzetes ének és a sötét lábak (bár ez változhat). A szárnyvégek rövidebbek, mint a fitiszfüzikénél, és a kézevezők vetülete is rövidebb.
Fiatal egyed megjelenése: A fiatal madarak tollazata élénkebb, sárgásabb árnyalatú, különösen az alsótestükön. A szemöldöksáv is feltűnőbb lehet. A vedlés után válnak hasonlóvá a felnőttekhez.
Évszakos változások: A tollazat nem mutat jelentős szezonális változást. A frissen vedlett őszi tollazat élénkebb, zöldesebb lehet, míg a tavaszi, kopottabb tollazat fakóbb, barnásabb.
Ivari kétalakúság: Nincs jelentős ivari dimorfizmus, a hímek és tojók tollazata hasonló.

Hogyan azonosítsuk

1
Ének
A legbiztosabb azonosító bélyeg a jellegzetes 'csilp-csalp' ének. Hallgassa meg alaposan a hangot!
2
Lábak színe
Figyelje meg a lábak színét! A csilpcsalpfüzike lábai általában sötétek, míg a fitiszfüzikéé világosabbak. Ez azonban nem mindig egyértelmű, és alfajonként változhat.
3
Testalkat és mozgás
Kisméretű, mozgékony madár, mely folyamatosan mozog a lombkoronában, leveleket vizsgálva. Gyakran rezegteti a farkát.
4
Szemöldöksáv
A szemöldöksáv halvány, nem túl feltűnő, ellentétben a fitiszfüzikével, ahol gyakran élénkebb.
5
Szárnyvetület
A kézevezők vetülete (a szárnyvégen túlnyúló elsődleges evezőtollak hossza) rövidebb, mint a fitiszfüzikénél. Ez terepen nehezen megfigyelhető, de jó minőségű fotókon segíthet.

Élőhely és elterjedés

Biomok: Lombhullató és vegyes erdők, ligetek, parkok, kertek, folyóparti fás területek, bozótosok.
Földrajzi elterjedés: Európa nagy része, Észak-Afrika, Ázsia mérsékelt övi területei. Telelőterületei Dél-Európa, Észak-Afrika és Dél-Ázsia.
Magassági előfordulás: Tengerszinttől egészen 2000 méterig, de főként az alacsonyabb és közepes magasságú területeken fordul elő.
Kedvelt környezetek: Sűrű aljnövényzetű, bokros, fás területek, ahol elegendő búvóhelyet és táplálékot talál. Kedveli a víz közelségét.

Viselkedés

Aktivitási idő: Nappali (diurnális) madár.
Táplálkozási szokások: Főként rovarokkal és pókokkal táplálkozik, melyeket a fák és bokrok leveleiről, ágairól szedeget össze. Gyakran lebegve, rövid repülésekkel kapja el a repülő rovarokat is. Ritkán fogyaszt bogyókat, különösen ősszel.
Társas viselkedés: Költési időszakban territoriális, párokban él. Vonulás idején kisebb, laza csapatokba verődhet más füzikefélékkel vagy apró énekesmadarakkal.
Repülési minta: Gyors, hullámzó, cikázó repülés, gyakran a lombkorona szintjén vagy az aljnövényzetben mozog. Rövid távolságokat tesz meg repülve, gyakran ugrálva a levelek között.
Vonulás: Hosszútávú vonuló. Európai populációi délre, a mediterrán térségbe és Észak-Afrikába vonulnak telelni. Ázsiai populációi Dél-Ázsiába. Tavasszal március-áprilisban érkeznek, ősszel szeptember-októberben vonulnak el.
Területvédelem: A hímek a költési időszakban erősen territoriálisak, énekükkel jelölik ki és védik területüket a rivális hímekkel szemben.

Ének és hívás

Ének: Jellegzetes, ismétlődő, kéttagú ének, mely a nevét is adta: 'csilp-csalp-csilp-csalp' vagy 'csip-csap-csip-csap'. A hangmagasság és a tempó változhat, de a ritmus és a jellegzetes hangzás állandó. Gyakran hallható a lombkorona sűrűjéből.
Hívás: Rövid, lágy 'huit' vagy 'hvid' hívóhang, melyet gyakran hallat táplálkozás közben vagy riasztáskor.
Mikor szól: Főként a költési időszakban, márciustól júliusig énekel, de vonulás idején is hallhatóak hívóhangjai.

Szaporodás

Költési időszak: Áprilistól júliusig, évente 1-2 fészekalj.
Fészkelési szokások: A fészek a talaj közelében, sűrű aljnövényzetben, bokrok tövében vagy alacsony fák ágai között található. Gömb alakú, oldalsó bejárattal, mohából, fűszálakból, levelekből épül, pókhálóval és finom anyagokkal bélelve.
Tojásszám: 4-7 tojás
Tojás leírása: 4-7 tojás, fehéres alapon vörösesbarna vagy lilásbarna foltokkal és pontokkal, melyek gyakran a tompa végén sűrűsödnek.
Költési idő: 13-15 nap, főként a tojó kotlik.
Kirepülési idő: 12-15 nap, a fiókák kirepülés után még néhány napig a szülőkkel maradnak.
Szülői gondoskodás: Mindkét szülő eteti a fiókákat, bár a tojó szerepe dominánsabb a kotlásban és a kezdeti etetésben.

Hol találhatjuk

Erdők és ligetek

Különösen a sűrű aljnövényzetű, bokros részeken, erdőszéleken.

Parkok és kertek

Városi és külvárosi parkokban, nagyobb kertekben, ahol megfelelő fás-bokros élőhelyet talál.

Folyóparti fás területek

A víz közelsége vonzza, így folyók, patakok menti galériaerdőkben is gyakori.

Terepi tippek

Hallgassa az énekét. A legkönnyebben az énekéről azonosítható. Tanulja meg a 'csilp-csalp' hangot, és figyeljen rá a fák között.
Keressen mozgást a lombkoronában. Folyamatosan mozgásban van, a levelek között keresgélve. Figyeljen a finom mozgásokra a fák felső és középső rétegeiben.
Türelem és távcső. Rejtőzködő madár, gyakran a sűrűben tartózkodik. Türelemmel és jó távcsővel nagyobb eséllyel megfigyelhető.
Kora reggel. A legaktívabb és leginkább éneklő kora reggel, különösen a költési időszakban.

Hasonló fajok

Fitiszfüzike

Phylloscopus trochilus

A fitiszfüzike lábai világosabbak (rózsaszínes-barnásak), a szemöldöksávja feltűnőbb és sárgásabb. Éneke lágyabb, dallamosabb, ereszkedő hangsorokból áll, nem ismétlődő 'csilp-csalp'. A szárnyvégek hosszabbak, a kézevezők vetülete is hosszabb.

Bonelli-füzike

Phylloscopus bonelli

A Bonelli-füzike alsóteste fehérebb, a szárnyhajlat sárgás, a lábai világosabbak. Éneke jellegzetes, gyors, zümmögő 'ziziziziziziziz' hangsor.

Balkáni füzike

Phylloscopus orientalis

Korábban a Bonelli-füzike alfajának tekintették. Hasonló a Bonelli-füzikéhez, de éneke és hívóhangja eltérő, és elterjedési területe is más.

Gyors tények

Ének:: 'Csilp-csalp-csilp-csalp'
Lábak színe:: Sötét (általában)
Élőhely:: Erdők, ligetek, parkok, kertek
Táplálék:: Rovarok, pókok
Vonuló:: Igen

Érdekességek

A csilpcsalpfüzike neve (Phylloscopus collybita) a görög 'phyllon' (levél) és 'skopos' (néző) szavakból ered, utalva arra, hogy a levelek között keresgél. A 'collybita' a görög 'kollubistes' (pénzváltó) szóból származik, valószínűleg az énekének ritmusára utalva, mely a pénzérmék csörgésére emlékeztethet.
Az egyik leggyakoribb és legelterjedtebb füzikefaj Európában.
A hímek gyakran már a telelőterületekről való visszatérésük előtt megkezdik az éneklést, hogy minél hamarabb területet foglaljanak.
A csilpcsalpfüzike és a fitiszfüzike közötti különbségtétel az egyik klasszikus kihívás a madarászok számára, különösen, ha nem énekelnek.

Tudományos besorolás

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Füzikefélék (Phylloscopidae)
Nem: Füzike (Phylloscopus)
Faj: Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)