Zöld küllő

Bemutatás

A zöld küllő egy nagy testű, feltűnő színű harkályfaj, mely Európa és Nyugat-Ázsia erdeiben, parkjaiban és ligetes területein honos. Jellegzetes zöld tollazata, vörös sapkája és hangos, nevetésszerű "klü-klü-klü" kiáltása könnyen felismerhetővé teszi. Fő táplálékát a hangyák képezik, melyeket hosszú, ragadós nyelvével szed össze a talajról.

Méret és élettartam

Hossz

31-33 cm

Szárnyfesztáv

40-42 cm

Tömeg

150-250 g

Élettartam

Akár 7-10 év a vadonban

Táplálkozás

Rovarok, főként hangyák (Lasius nemzetség), hangyabábok és lárvák. Alkalmanként más rovarokat, bogyókat és gyümölcsöket is fogyaszt.

Testi jellemzők

Tollazat

A felnőtt madarak háta és szárnyai olajzöldek, a farcsík élénksárgászöld. A hasoldal világosabb, szürkészöld, finom sötét harántcsíkozással. A fejtető és a tarkó élénkvörös sapkát alkot. Az arc világosszürke, fekete bajuszsávval. A szemek körül fekete maszk található.

Csőr alakja

Erős, kúpos, szürke színű csőr, melynek hegye sötétebb.

Szemszín

Fehéres-kékes írisz.

Láb színe

Szürkészöld lábak, erős karmokkal.

Megkülönböztető jegyek

Nagy mérete, élénkzöld tollazata, vörös sapkája, sárga farcsíkja és jellegzetes, nevetésszerű hangja. A fekete bajuszsáv a hímeknél teljesen fekete, a tojóknál a fekete közepén vörös folt található.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata fakóbb, mint a felnőtteké, és erősebben harántcsíkozott, foltosabb, különösen a hasoldalon. A vörös sapka kevésbé élénk, és a bajuszsáv is csíkosabb lehet.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A tollazat egész évben hasonló, bár a vedlés után frissebbnek és élénkebbnek tűnhet.

Ivari kétalakúság

A hímek bajuszsávja teljesen fekete, míg a tojók bajuszsávjában egy vörös folt látható. Egyébként a tollazatuk hasonló.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Méret és forma

   Nagy testű harkály, hosszú farokkal és viszonylag rövid, erős csőrrel.

2. 2

   Tollazat színe

   Élénkzöld hát és szárnyak, sárgászöld farcsík, világosabb, enyhén csíkos hasoldal.

3. 3

   Fejrajzolat

   Vörös sapka a fejtetőn és tarkón. Fekete maszk a szemek körül. Fekete bajuszsáv (hímeknél teljesen fekete, tojóknál vörös folttal a közepén).

4. 4

   Hang

   Jellegzetes, hangos, nevetésszerű "klü-klü-klü" kiáltás, mely a legbiztosabb azonosító jel.

5. 5

   Viselkedés

   Gyakran a talajon táplálkozik, hangyákat keresve. Hullámzó repülés.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Lombhullató és vegyes erdők, ligetek, parkok, öreg fás kertek, gyümölcsösök, fasorok, temetők. Fontos számára a nyíltabb, füves területek közelsége, ahol hangyákra vadászhat.

Földrajzi elterjedés

Európa nagy része (Skandinávia déli részétől a Földközi-tengerig), valamint Nyugat-Ázsia egyes területei. Elterjedése keleten Iránig terjed.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 1800-2000 méteres magasságig, de leggyakrabban az alacsonyabb és közepes magasságú területeken fordul elő.

Kedvelt környezetek

Olyan területek, ahol öreg fák (különösen tölgyek, bükkök) és nyílt, hangyákban gazdag gyepes részek váltakoznak. A laza szerkezetű, korhadó fák is fontosak a fészekodúk kialakításához.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) madár.

Táplálkozási szokások

Főként a talajon táplálkozik, hosszú, ragadós nyelvével szedi össze a hangyákat és lárváikat. Gyakran látni, ahogy a fűben ugrálva vagy a hangyabolyokat feltúrva keresi zsákmányát. Ritkábban a fák kérgén is keres rovarokat, de nem kopácsol olyan intenzíven, mint más harkályfajok.

Társas viselkedés

Általában magányos vagy párban él. A költési időszakon kívül is territoriális lehet. Nem alkot nagy csapatokat.

Repülési minta

Hullámzó, erőteljes repülés, melyet rövid szárnycsapások és siklások váltanak. Repülés közben jól látható a sárga farcsíkja.

Vonulás

Állandó madár, nem vonul. A hidegebb területeken télen alacsonyabb tengerszint feletti magasságba húzódhat, vagy rövidebb távolságokat tehet meg a táplálékkeresés során.

Területvédelem

Territoriális faj, különösen a költési időszakban. A hímek hangos kiáltásokkal és dobogással jelölik ki területüket.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júniusig.

Fészkelési szokások

Fészekodút maga vájja ki korhadó vagy puha fába, általában 2-10 méter magasan. Az odú bejárata kerek, átmérője kb. 6-7 cm. Mindkét szülő részt vesz az odúkészítésben és a fiókák gondozásában.

Tojásszám

Általában 5-7 tojás.

Tojás leírása

4-9 fényes, fehér, ovális tojás. Méretük kb. 31 x 23 mm.

Költési idő

17-19 nap.

Kirepülési idő

21-24 nap, a fiókák kirepülésük után még néhány hétig a szülőkkel maradnak.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat. A fiókák kirepülése után is még egy ideig gondoskodnak róluk.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Hallgassa a hangját. A zöld küllő hangja a legkönnyebben felismerhető jel. Különösen tavasszal aktívak a hangadásban.
2. Figyelje a talajt. Gyakran a talajon keresgél hangyák után, ezért érdemes a fák alatti füves területeket is figyelni.
3. Keressen öreg fákat. Az öreg, korhadó fák vonzzák őket, mivel ezekben vájják ki fészekodúikat.
4. Türelem. Bár feltűnő, óvatos madár, ezért türelemre van szükség a megfigyeléséhez.

Hasonló fajok

Gyors tények

Fő táplálék:

Hangyák

Jellegzetes hang:

Nevetésszerű "klü-klü-klü"

Élőhely:

Erdők, parkok, ligetek

Vörös sapka:

Igen

Nem vonuló:

Igen

Érdekességek

• A zöld küllő nyelve akár 10 cm hosszú is lehet, és ragadós váladékkal borított, ami segít a hangyák összegyűjtésében.
• A zöld küllő nem kopácsol olyan intenzíven a fán, mint más harkályfajok, mivel fő táplálékát a talajról szerzi be.
• A zöld küllő a "földi harkály" becenevet is viseli, mivel sok időt tölt a talajon táplálékkereséssel.
• A zöld küllő a Picus nemzetség legnagyobb európai képviselője.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Harkályalakúak (Piciformes)

Család

Harkályfélék (Picidae)

Nem

Picus

Faj

Picus viridis

Zöld küllő felfedezése