Cigánycsuk

Bemutatás

A kistestű, rovarevő énekesmadár, mely jellegzetes, felálló testtartásával és gyakori farokrezegtetésével tűnik ki. A hímek feltűnő fekete-fehér-narancs mintázatúak, míg a tojók barnásabbak. Európa, Ázsia és Afrika mérsékelt égövi részein elterjedt, nyílt, bokros területek lakója.

Méret és élettartam

Hossz

11.5-13 cm

Szárnyfesztáv

18-21 cm

Tömeg

13-17 g

Élettartam

2-5 év (vadon)

Táplálkozás

Rovarevő

Testi jellemzők

Tollazat

Hím: Fekete fej, fehér nyakfolt, narancssárga mell és has, sötétbarna hát és szárnyak fehér szárnyfolttal. Tojó: Barnás fej, halványabb narancssárga mell, csíkosabb hát és szárnyak, kevésbé feltűnő fehér nyakfolt és szárnyfolt. Fiatal: Barnás, sötéten pettyezett, a felnőtt tojóra emlékeztet, de fakóbb színekkel.

Csőr alakja

Vékony, hegyes, rovarevőkre jellemző csőr, fekete színű.

Szemszín

Sötétbarna

Láb színe

Fekete

Megkülönböztető jegyek

A hímek feltűnő fekete feje, fehér nyakfoltja és narancssárga melle. A tojók barnásabbak, de a testtartás és a farokrezegtetés segít az azonosításban. Gyakran ül ki bokrok, kórók tetejére, ahonnan vadászik.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata barnás, sötéten pettyezett, különösen a fejen és a háton. A mellük halvány narancssárgás árnyalatú lehet, de hiányzik a felnőtt hímek élénk mintázata.

Évszakos változások

A cigánycsuk nem mutat jelentős szezonális tollazatváltozást. A hímek télen kissé fakóbbak lehetnek, de a jellegzetes mintázat megmarad.

Ivari kétalakúság

Erősen kifejezett. A hímek sokkal élénkebb színűek és kontrasztosabbak, mint a tojók.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Testtartás és viselkedés

   Gyakran ül ki bokrok, kórók, kerítések tetejére, felálló testtartással, gyakran rezegteti a farkát. Lesből vadászik.

2. 2

   Hím tollazata

   Fekete fej, fehér nyakfolt, narancssárga mell és has, sötétbarna hát és szárnyak fehér szárnyfolttal. Ez a legkönnyebben azonosítható forma.

3. 3

   Tojó tollazata

   Barnásabb, fakóbb színek, de a narancssárgás mell és a halványabb fehér nyakfolt még mindig látható. A testtartás és a hívóhang segít.

4. 4

   Hívóhang

   A jellegzetes, éles 'csuk' vagy 'csik' hang, melyet gyakran ismétel. Ez az egyik legbiztosabb azonosító jel.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Nyílt gyepek, legelők, szántóföldek szélei, rétek, puszták, fiatal erdősítések, cserjések, mocsarak és lápok szegélyei.

Földrajzi elterjedés

Európa nagy része, Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia. Magyarországon országszerte elterjedt fészkelő.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 2000 méterig, de főként alacsonyabb területeken fordul elő.

Kedvelt környezetek

Alacsony, sűrű növényzetű, bokros, cserjés területek, ahol elegendő kiülőhelyet talál a vadászathoz és a terület megfigyeléséhez.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (diurnális) madár.

Táplálkozási szokások

Főként rovarokkal táplálkozik, mint például bogarak, pókok, hernyók, szöcskék, legyek. Gyakran lesből vadászik: kiül egy magasabb pontra (bokor teteje, kóró, kerítés), majd lecsap a földön vagy a levegőben észlelt zsákmányra. Ritkán fogyaszt bogyókat.

Társas viselkedés

Fészkelési időszakban monogám párokban él. A költési időszakon kívül magányos vagy kisebb, laza csoportokban mozoghat. Erősen territoriális a költési időszakban.

Repülési minta

Rövid, hullámzó repülés, gyakran alacsonyan a talaj felett. Gyorsan, de nem túl messzire repül. Jellemző rá a helyben lebegés (szitálás) is, amikor a levegőben kapja el a rovarokat.

Vonulás

Részben vonuló. Az északi és keleti populációk telelni délre, Észak-Afrikába és a Mediterrán térségbe vonulnak. A délebbi populációk részben vagy teljesen állandóak. Magyarországon átvonuló és fészkelő is, a fészkelők többsége elvonul télre.

Területvédelem

A hímek erősen territoriálisak a költési időszakban, énekkel és vizuális jelzésekkel védik területüket a betolakodóktól.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól júliusig, gyakran két fészekaljat is felnevel.

Fészkelési szokások

A fészket a tojó építi, általában a földön, sűrű növényzet, fűcsomó vagy bokor tövében, jól elrejtve. Fűszálakból, mohából, gyökerekből készül, puha anyagokkal (szőr, toll) bélelve.

Tojásszám

4-6 tojás

Tojás leírása

4-6 tojás, halványkék vagy kékeszöld alapon vörösesbarna pettyekkel, foltokkal. Mérete kb. 19 x 14 mm.

Költési idő

13-15 nap, főként a tojó kotlik.

Kirepülési idő

12-15 nap, a fiókák fészekhagyók, de a szülők még etetik őket egy ideig.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Figyelj a kiülőhelyekre. Keresd a madarat bokrok, kórók, kerítések, drótok tetején, ahonnan vadászik és énekel.
2. Hallgasd a hangját. A jellegzetes 'csuk' hívóhangja gyakran elárulja a jelenlétét, még akkor is, ha nem látod.
3. Légy türelmes. Bár feltűnő madár, jól el tud rejtőzni a sűrű növényzetben. Várj, amíg kiül egy magasabb pontra.
4. Keresd a hímeket. A hímek élénk színeik miatt könnyebben észrevehetők, mint a tojók.

Hasonló fajok

Gyors tények

Rendszertani besorolás:

Muscicapidae (légykapófélék) családjába tartozik.

Élőhely:

Nyílt, bokros, cserjés területek.

Táplálkozás:

Rovarevő.

Vonulás:

Részben vonuló, a telelőterületek Észak-Afrikában és a Mediterrán térségben vannak.

Jellemző hang:

Éles 'csuk' vagy 'csik' hívóhang.

Érdekességek

• A 'cigánycsuk' elnevezés a madár jellegzetes 'csuk' hangjára utal, és a 'cigány' előtag valószínűleg a madár vándorló életmódjára vagy a hímek feltűnő, kontrasztos tollazatára vonatkozik.
• Korábban a fülemülesitke (Saxicola torquata) alfajának tekintették, de a genetikai vizsgálatok alapján ma már önálló fajként tartják számon.
• A hímek gyakran énekelnek repülés közben is, rövid, hullámzó nászrepülést bemutatva.
• A cigánycsuk kiválóan alkalmazkodik a mezőgazdasági területekhez, amennyiben megfelelő bokros, cserjés élőhelyek állnak rendelkezésére.

Tudományos besorolás

Ország

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Aves

Rend

Passeriformes

Család

Muscicapidae

Nem

Saxicola

Faj

Saxicola rubicola

Cigánycsuk felfedezése