Vörösmellű csuszka

Nem veszélyeztetett (LC)

Sitta canadensis

Madarat láttál? Azonosítsd azonnal a Birdby alkalmazással

Bemutatás

A vörösmellű csuszka egy kistermetű, észak-amerikai énekesmadár, mely jellegzetes vöröses melléről és fehér szemöldöksávjáról ismerhető fel. Kiváló fánmászó, gyakran fejjel lefelé mászik a fatörzsön és az ágakon.

Méret és élettartam

Hossz: 10-12 cm
Szárnyfesztáv: 20-22 cm
Tömeg: 8-13 g
Élettartam: Akár 6 év
Táplálkozás: Rovarok, pókok, magvak, különösen fenyőmagvak

Testi jellemzők

Tollazat: A felnőtt hímek háta kékesszürke, hasuk és mellük pedig jellegzetesen rozsdavörös vagy fahéjas árnyalatú. Fejükön fekete szemcsík fut végig, amelyet felülről fehér szemöldöksáv határol. Fejtetejük fekete, álluk és torkuk fehér. A nőstények színei halványabbak, a mellük kevésbé élénk vörös, és a fekete sapkájuk is szürkébb. A fiatal madarak tollazata hasonló a nőstényekéhez, de még fakóbb.
Csőr alakja: Karcsú, egyenes, hegyes csőr, finom horoggal a végén.
Szemszín: Sötétbarna
Láb színe: Sötétszürke vagy fekete
Megkülönböztető jegyek: Fehér szemöldöksáv a fekete szemcsík felett és rozsdavörös alsó testrészek.
Fiatal egyed megjelenése: A fiatal madarak hasonlítanak a nőstényekre, fakóbb tollazattal. A mellük kevésbé élénk vörös, a fekete fejrajzolatok pedig halványabbak.
Évszakos változások: A tollazat egész évben viszonylag állandó, de a vedlés után a színek élénkebbek lehetnek.
Ivari kétalakúság: A hímek mellének színe élénkebb vörös, fejtetejük feketébb. A nőstények halványabbak, mellük sápadtabb vöröses, fejtetejük szürkésebb.

Hogyan azonosítsuk

1
Méret és testfelépítés
Kicsi, zömök madár, rövid farkkal és erős lábakkal. Hajlamos a fatörzseken fejjel lefelé mászni.
2
Tollazat
Kékesszürke hát, rozsdavörös alsótest. Fekete szemcsík, fehér szemöldöksáv és fekete fejtetej (hímeknél).
3
Hang
Jellegzetes nazális 'yank-yank-yank' vagy 'nya-nya-nya' hívás.
4
Viselkedés
Aktív táplálékkeresőkön, gyakran megállnak és vizsgálódnak a kéreg repedéseiben.

Élőhely és elterjedés

Biomok: Tűlevelű erdők, vegyes erdők
Földrajzi elterjedés: Kanada, Alaszka, Egyesült Államok (Északnyugati-part, Sziklás-hegység, Nagy-tavakat övező régiók, Appalache-hegység). Vonuló populációk télen délebbre is eljuthatnak, akár Mexikóba is.
Magassági előfordulás: Tengerszinttől körülbelül 3000 méterig, élőhelytől függően.
Kedvelt környezetek: Főként sűrű tűlevelű erdők (fenyő, lucfenyő, jegenyefenyő), de megtalálható vegyes erdőkben és ritkábban lombhullató erdőkben is. Fontosak számára a magvakat termő fafajták.

Viselkedés

Aktivitási idő: Nappali
Táplálkozási szokások: Rovarokat és pókokat gyűjtenek a fakéreg repedéseiből, de fő táplálékforrásuk a tűlevelű fák magvai, különösen fenyőmagvak. Gyakran dugdossák a magvakat a kéreg alá télire. Jellegzetes, fejjel lefelé mászva táplálkoznak a fatörzseken.
Társas viselkedés: Párban vagy magányosan élnek, de télen más harkályokkal és énekesmadarakkal vegyes csapatokban is megfigyelhetők a táplálékkereső csoportokban.
Repülési minta: Gyors, egyenes vonalú repülés rövid szárnycsapásokkal, gyakran hullámzó mozgással.
Vonulás: Nagy részük helyhez kötött, de egyes populációk invazív vonulást végezhetnek, amikor a magellátás gyenge északon. Ekkor nagy távolságokat is megtehetnek déli irányba, egészen Mexikóig.
Területvédelem: A költési időszakban erősen territoriálisak, védik fészkelőhelyük. Télen lazább a territorialitás.

Ének és hívás

Ének: Nincs igazi éneke, de hívásaiból álló sorozatot gyakran 'énekként' értelmeznek. Ez egy jellegzetes nazális, kürtre vagy trombitára emlékeztető 'yank-yank-yank' vagy 'nya-nya-nya' hangzású sorozat, dallamosabb, mint a fehérmellű csuszka hívása.
Hívás: A leggyakoribb hívása egy orrhangú 'yank' vagy 'enk', amelyet ismételhet. Veszély esetén rövidebb, rekedtebb hívásokat ad ki.
Mikor szól: Egész évben hallatja hívásait, de a költési időszakban a legaktívabbak.

Szaporodás

Költési időszak: Áprilistól júliusig.
Fészkelési szokások: Odúban fészkelnek, gyakran korhadt fatörzsekbe vájt üregekben, vagy harkályok által elhagyott odúkban. A bejáratot fenyőgyantával kenik be, hogy elriasszák a ragadozókat vagy a versenytársakat.
Tojásszám: Általában 4-7 tojás
Tojás leírása: 4-7 tojás, krémszínű, vörösesbarna vagy lila foltokkal.
Költési idő: 12-13 nap
Kirepülési idő: 2-3 hét (18-21 nap)
Szülői gondoskodás: Mindkét szülő részt vesz a fiókák táplálásában és gondozásában.

Hol találhatjuk

Fenyőerdők

Főként ezeken a területeken található meg, különösen a magasabb tengerszint feletti magasságokon.

Vegyes erdők

A tűlevelű fajok jelenléte esetén vegyes erdőkben is megfigyelhető.

Városi parkok és kertek

Ritkábban, de télen, invazív vonulás során fel lehet bukkanni parkokban és madáretetők közelében.

Terepi tippek

Figyeld a fák törzsét. Gyakran mászik a fatörzseken, gyakran fejjel lefelé vagy spirálisan felfelé-lefelé.
Hallgass a hangjára. A jellegzetes orrhangú 'yank' segít a beazonosításban, még mielőtt meglátnád.
Keresd a fenyőtobozokat. A tűlevelű fák, különösen a fenyők, ahol tobozok vannak, valószínűleg csuszkákat is vonzanak.
Madáretetőknél. Télen, különösen invazív vonulás során, olajos magvakat kínáló etetőkön is megjelenhet.

Hasonló fajok

Fehérmellű csuszka

Sitta carolinensis

A vörösmellű csuszka kisebb, vöröses színű alsótesttel rendelkezik, fekete szemcsíkkal és fehér szemöldöksávval. A fehérmellű csuszka nagyobb, fehér alsótestű, fekete sapkával és nincsen fekete szemcsíkja.

Barnafejű csuszka

Sitta pusilla

A barnafejű csuszka kisebb és halványabb barna koronája van. Nincs vörös árnyalat az alsótestén és a vörös szemcsíkja is hiányzik.

Gyors tények

Taxonómia:: Nincs ismert alfaja, a faj monofiletikusnak tekinthető.
Ökológiai szerep:: Fontos szerepe van a rovarok és magvak fogyasztásával az erdei ökoszisztémában.
Gyantahasználat:: A fészek bejáratát fenyőgyantával kenik be, hogy megvédjék a fészküket.

Érdekességek

A vörösmellű csuszka az egyetlen csuszkafaj Észak-Amerikában, amely szinte kizárólag tűlevelű erdőkben él.
A fenyőmagvak elrejtésével és később megtalálásával hozzájárulnak a fák magjainak szétszóródásához.
Az invazív vonulások lehetővé teszik számukra, hogy új területeket fedezzenek fel táplálék hiányában, és akár nagy távolságokat is megtegyenek Dél felé.

Tudományos besorolás

Ország: Állatok
Törzs: Gerinchúrosok
Osztály: Madarak
Rend: Verébalakúak
Család: Csuszkafélék
Nem: Sitta
Faj: Sitta canadensis