Csuszka

Bemutatás

A csuszka egy kis termetű, zömök testalkatú énekesmadár, mely jellegzetes mozgásával tűnik ki: képes fejjel lefelé is mászni a fatörzseken, ellentétben a harkályokkal, amelyek csak felfelé mozognak. Eurázsia mérsékelt övi erdeiben honos, és gyakran megfigyelhető parkokban, kertekben is. Rovarokkal és magvakkal táplálkozik, télen gyakori vendég a madáretetőkön.

Méret és élettartam

Hossz

12-14.5 cm

Szárnyfesztáv

22.5-27 cm

Tömeg

17-28 g

Élettartam

Átlagosan 2-3 év, de akár 9-10 évet is élhet.

Táplálkozás

Mindenevő (Omnivore), főként rovarok (bogarak, hernyók, pókok) és magvak (mogyoró, bükkmakk, tölgyfák termései).

Testi jellemzők

Tollazat

A csuszka háta és feje kékesszürke, hasa rozsdabarna vagy narancssárgás árnyalatú, a torok és az arc fehér. Jellegzetes fekete szemcsík húzódik a csőr tövétől a nyakig. A szárnyak sötétebbek, a farok rövid.

Csőr alakja

Erős, hegyes, egyenes, szürke színű csőr, mely alkalmas a fakéreg alatti rovarok kiszedésére és a magvak feltörésére.

Szemszín

Sötétbarna.

Láb színe

Sötétszürke, erős lábak, hosszú karmokkal, melyek kiválóan alkalmasak a fatörzseken való kapaszkodásra.

Megkülönböztető jegyek

Jellegzetes kékesszürke háta, rozsdabarna hasa és a szemen áthúzódó fekete sáv. A legfontosabb az egyedi mozgása: képes fejjel lefelé is mászni a fatörzseken.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata hasonló a felnőttekéhez, de fakóbb, kevésbé élénk színekkel. A fekete szemcsík kevésbé markáns, és a hasi rész színe is halványabb.

Évszakos változások

Nincs jelentős szezonális tollazatváltozás. A tollazat egész évben hasonló marad.

Ivari kétalakúság

Enyhe ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hímek hasa általában élénkebb rozsdabarna, míg a tojók hasa fakóbb, halványabb narancssárgás árnyalatú. A hímek oldala és alsó farkfedői is sötétebb rozsdabarnák, a tojóknál ezek világosabbak, néha fehéres árnyalatúak.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Mozgás

   Figyeljük meg, ahogy a fatörzseken mozog! A csuszka az egyetlen madár, amely képes fejjel lefelé is mászni a törzsön, ellentétben a harkályokkal, amelyek csak felfelé mozognak.

2. 2

   Tollazat

   Keresse a kékesszürke hátat, a rozsdabarna hasat és a jellegzetes fekete szemcsíkot. A torok és az arc fehér.

3. 3

   Hang

   Hallgassa a hangos, dallamos 'tüi-tüi-tüi' éneket vagy az éles 'csit' hívóhangot. A hangja gyakran elárulja a jelenlétét, még ha nem is látjuk.

4. 4

   Élőhely

   Keresse öreg fás területeken, erdőkben, parkokban és nagyobb kertekben. Gyakran látogatja a madáretetőket télen.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Lombhullató és vegyes erdők, parkok, nagyobb kertek, ligetek.

Földrajzi elterjedés

Európa és Ázsia mérsékelt övi területei, a Brit-szigetektől Japánig. Észak-Afrikában is előfordul.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 2000 méteres magasságig.

Kedvelt környezetek

Öreg, nagy fákkal rendelkező erdők, különösen tölgyesek és bükkösök, ahol elegendő odú és táplálékforrás (magvak, rovarok) áll rendelkezésre. Kedveli a parkokat és kerteket is, ha vannak bennük megfelelő méretű fák.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali (Diurnal).

Táplálkozási szokások

Főként a fatörzseken és ágakon keresi táplálékát, a kéregrepedésekből szedegeti ki a rovarokat és pókokat. Ősszel és télen magvakat, mogyorót, bükkmakkot és tölgyfák terméseit gyűjti. Gyakran raktároz élelmet a kéregrepedésekbe, moha alá, vagy a talajba. A nagyobb magvakat a kéregbe szorítja, majd csőrével feltöri.

Társas viselkedés

Általában magányosan vagy párban él. Télen néha csatlakozik vegyes fajokból álló madárcsapatokhoz, különösen cinegékkel együtt mozog.

Repülési minta

Hullámzó, gyors repülés, rövid távolságokra. Ritkán repül nyílt terepen, inkább fák között mozog.

Vonulás

Állandó madár, nem vonul. A fiatal egyedek a költési időszak után szétszóródhatnak, de általában a költőterület közelében maradnak.

Területvédelem

A költési időszakban erősen territoriális, a hímek énekkel és agresszív viselkedéssel védik területüket.

Szaporodás

Költési időszak

Márciustól júniusig.

Fészkelési szokások

Fák odvaiban fészkel, gyakran harkályok elhagyott odúit foglalja el. Ha az odú bejárata túl nagy, sárral szűkíti le, hogy megvédje a fészket a ragadozóktól. A fészket fakéreg darabokból, levelekből, mohából és szőrből építi.

Tojásszám

5-9 tojás, általában 6-8.

Tojás leírása

5-9 tojást rak. A tojások fehérek, vörösesbarna vagy lilásbarna foltokkal és pontokkal, különösen a tompa végükön sűrűbben.

Költési idő

13-18 nap, főként a tojó kotlik.

Kirepülési idő

22-25 nap, a fiókák kirepülése után még néhány napig a szülők etetik őket.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában. A tojó kotlik, a hím eteti őt a kotlás alatt.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Figyeljen a mozgására. A legkönnyebben a jellegzetes, fejjel lefelé mászó mozgásáról azonosítható. Gyakran spirálisan mozog a fatörzsön.
2. Hallgassa a hangját. A csuszka hangja jellegzetes és gyakran hallható, még akkor is, ha a madár rejtőzködik a lombok között.
3. Keressen öreg fákat. Az öreg, odvas fák a kedvenc fészkelő- és táplálkozóhelyei.
4. Látogasson madáretetőket télen. A téli hónapokban a madáretetőkön könnyen megfigyelhető, ahogy magvakat gyűjt.

Hasonló fajok

Gyors tények

Különleges mozgás:

Képes fejjel lefelé is mászni a fatörzseken.

Élelemraktározás:

Gyakran raktároz magvakat a kéregrepedésekbe.

Fészeképítés:

Sárral szűkíti le az odú bejáratát.

Élőhely:

Erdők, parkok, kertek.

Táplálék:

Rovarok és magvak.

Érdekességek

• A csuszka az egyetlen európai madár, amely képes fejjel lefelé is mászni a fatörzseken, ellentétben a harkályokkal, amelyek csak felfelé mozognak.
• Nevét a jellegzetes mozgásáról kapta, ahogy 'csúszkál' a fatörzsön.
• Rendkívül ügyes a magvak feltörésében. A nagyobb magvakat, mint a mogyoró vagy a bükkmakk, a kéregbe szorítja, majd erős csőrével feltöri.
• A fészekodú bejáratát sárral szűkíti le, hogy megvédje a fészket a ragadozóktól, például a nyestektől vagy a nagyobb madaraktól.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Verébalakúak (Passeriformes)

Család

Csuszkafélék (Sittidae)

Nem

Csuszka (Sitta)

Faj

Sitta europaea

Csuszka felfedezése