Mezei pacsirta

Bemutatás

A mezei pacsirta egy apró, sápadt színű, jellegzetes rozsdabarna sapkával rendelkező verébféle. Észak-Amerika nagy részén elterjedt, gyakran kertekben, parkokban, nyílt erdők szélén és füves területeken fordul elő. Jellegzetes, ismétlődő csipogó éneke könnyen felismerhető. Rovarokkal és magvakkal táplálkozik. Fészkét általában alacsony bokrokon vagy a talajon építi. Jellegzetes arcmintázata, mint például a fehér szemgyűrű és a fekete szemvonal, segíti az azonosítását más verébféléktől.

Méret és élettartam

Hossz

12-14 cm

Szárnyfesztáv

20-23 cm

Tömeg

11-15 g

Élettartam

Átlagosan 2-4 év, de fogságban elérheti a 9 évet is.

Táplálkozás

Főként rovarok (sáskák, pókok, hernyók, bogarak) és magvak, különösen gyommagvak. A fiókák etetése során nagyobb arányban fogyaszt rovarokat.

Testi jellemzők

Tollazat

A felnőtt költő madár fején élénk rozsdabarna sapka (sapkás veréb), amely a testmérethez képest nagy és kerekded benyomást kelt. Fehér szemgyűrűje van, fekete szemvonal húzódik a csőrétől a szemén keresztül. Az arca, torka és hasa tiszta szürke vagy fehéres. Háta és szárnyai barnásak, sötét csíkozással. Faraktöve szürke, farka hosszú, sötét, finoman villás. A nem költő és téli tollazat fakóbb, a rozsdabarna sapka kevésbé kontrasztos, finomabb csíkozás lehet rajta. A torok és a mell halványabb, esetleg enyhe sávokkal. A fiatal madarak tollazata erősen csíkos, a hasukon és mellükön sűrű, sötét csíkok futnak, a sapkájuk barnás-szürkés árnyalatú és fakóbb, mint a felnőtteké.

Csőr alakja

Kicsi, kúp alakú, magok feltörésére alkalmas, nyáron fekete, télen szürkés vagy rózsaszínes.

Szemszín

Sötétbarna.

Láb színe

Rózsaszínes-barna.

Megkülönböztető jegyek

Élénk rozsdabarna sapka (felnőtt költő madaraknál), fehér szemgyűrű, fekete szemvonal (lorum), tiszta szürke alsótest, csíkos hát és szárnyak. A fiatalok erős csíkozottsága, beleértve a mellkast is.

Fiatal egyed megjelenése

A fiatal madarak tollazata erősen csíkos, a hasukon és mellükön sűrű, sötét csíkok futnak. A sapkájuk barnás-szürkés árnyalatú és fakóbb, mint a felnőtteké. Ezenkívül a szemgyűrű és a szemvonal is kevésbé kifejezett lehet.

Évszakos változások

A költő tollazat élénkebb rozsdabarna sapkával és kontrasztosabb arcmintázattal rendelkezik. A téli és nem költő tollazat kissé fakóbb, a sapka színe mattabb, és néha enyhe csíkozottság látható rajta. A fiatal madarak tollazata a legcsíkosabb, felnőtt tollazatuk az első őszi vedlés után alakul ki.

Ivari kétalakúság

Minimális, a hímek és tojók megjelenése nagyon hasonló. A hímek sapkájának színe esetleg valamivel élénkebb lehet a költési időszakban, de ez nem megbízható azonosító bélyeg.

Hogyan azonosítsuk

1. 1

   Fej

   Felnőtt madaraknál keressük az élénk rozsdabarna sapkát, a fehér szemgyűrűt és a szemén keresztül húzódó vékony fekete szemvonalat. A fiatal madaraknál a sapka fakóbb és a szemek körüli mintázat kevésbé kifejezett.

2. 2

   Testszín

   A hát barnás, sötét csíkozással, míg az alsótest (torok, mell, has) tiszta szürke vagy fehéres színű, csíkozás nélkül (a fiatalok kivételével). Ez a csíkozásmentes alsótest fontos azonosító jegy a felnőtt madaraknál.

3. 3

   Ének

   Figyeljünk a monoton, gépies, ismétlődő "csip-csip-csip-csip" sorozatra, amely egy varrógép hangjára emlékeztet. Ez az egyik legmegbízhatóbb azonosító jegy.

4. 4

   Élőhely

   Kertekben, parkokban, nyílt, félig nyílt területeken, bokrok és fű között keresgélve találjuk meg leggyakrabban. Lakott területek közelében is gyakori.

5. 5

   Viselkedés

   Gyakran táplálkozik a földön, bokrok aljában, és gyakran ül ki nyitottabb helyekre, például kerítésekre, bokrok tetejére énekelni. Gyorsan mozog a talajon ugrálva.

Élőhely és elterjedés

Biomok

Mérsékelt övi erdők, füves területek, cserjések, kertek, parkok.

Földrajzi elterjedés

Kanadától Észak- és Közép-Amerikán át, egészen Mexikó északi részéig költ. Telente elvonul az USA déli részeire és Mexikóba.

Magassági előfordulás

Tengerszinttől körülbelül 2500 méterig.

Kedvelt környezetek

Síkvidéki és dombvidéki, nyílt, félig nyílt élőhelyek. Különösen kedveli azokat a területeket, ahol bokrok, alacsony fák és rövid fű váltogatja egymást. Gyakran megtalálható lakott területeken, kertekben, parkokban, golfpályákon, gyümölcsösökben és farmokon. A sűrű erdőket kerüli.

Viselkedés

Aktivitási idő

Nappali élőlény.

Táplálkozási szokások

Főként a földön vagy alacsony növényzetben keresgélve táplálkozik. Magokat (különösen fűfélék és gyomok magvait) és rovarokat (sáskákat, bogarakat, hernyókat, pókokat) fogyaszt. Előszeretettel csipegeti a fűszálakról és levelekről a rovarokat. A fiókanevelési időszakban a rovarok jelentősége megnő az étrendjében. Meglátogatja a madáretetőket, különösen télen, ahol napraforgómagot és más apró magvakat fogyaszt.

Társas viselkedés

Költési időszakban monogám párban él, területet tart fenn. A költési időszakon kívül (őszi, téli vonulás és telelés) vegyes fajokból álló, laza csapatokba verődik más verébfélékkel és pintyfélékkel. Ilyenkor nagyobb, akár több tucat egyedből álló csoportokban is megfigyelhetőek, különösen táplálkozóhelyeken.

Repülési minta

Gyors, hullámzó repülés, rövid távolságokon repül a talaj közelében. Gyakran ül ki nyitott helyekre, például kerítésekre vagy bokrok tetejére.

Vonulás

Részlegesen vonuló faj. Az északi populációk telelésre délre vonulnak az USA déli részeire és Mexikóba, míg a délebbi populációk állandóak, nem vonulnak. Északon áprilisban érkezik a költőterületekre, és szeptember-októberben indul délre. A vonulás általában éjszaka történik, kisebb csapatokban.

Területvédelem

A költő hím agresszívan védi a fészkelőterületét más hímekkel szemben, énekkel és üldözéssel. A területi viselkedés a fészkelési időszakban a legerősebb.

Szaporodás

Költési időszak

Áprilistól augusztusig, az éghajlattól függően.

Fészkelési szokások

A fészek csésze alakú, ami fűszálakból, gyökerekből, vékony gallyakból és szőrszálakból épül, gyakran szőrrel bélelve. Általában alacsony bokrokban, sűrű növényzetben vagy a talajon, fűcsomók között helyezkedik el, gyakran jól rejtve. Évente akár két vagy három költés is előfordulhat déli területeken.

Tojásszám

Általában 3-5 tojás, de előfordulhat 2-7 tojás is.

Tojás leírása

3-5 tojás, halványkékes vagy zöldesfehér alapon sötétbarna foltokkal és spriccelésekkel, különösen a tompa végén elszórtan. A tojások mérete körülbelül 18x13 mm.

Költési idő

10-12 nap, amit főként a tojó végez.

Kirepülési idő

8-12 nap, a fiókák a kikelést követően ekkor hagyják el a fészket, de még a szülők etetik őket egy ideig.

Szülői gondoskodás

Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében. A tojó kotlik, a hím a fészekőrzésben segít, és később mindkét szülő keres táplálékot a fiókáknak. A kirepülés után még 2-3 hétig etetik a szülők a fiatalokat, amíg önállóvá nem válnak.

Hol találhatjuk

Terepi tippek

1. Hallgassuk az éneket. A jellegzetes 'csip-csip-csip' ének a legkönnyebb módja a felkutatásának, gyakran akkor is hallani, ha a madarat még nem látjuk.
2. Figyeljük a bokrok alját és a talajt. Főként a földön keresgél rovarokat és magvakat, ezért figyelmesen vizsgáljuk át a bokrok alatti részeket és a rövid füvet.
3. Keressük az alacsony fák és bokrok tetején. A hímek szeretnek kiülni fák és bokrok magasabb ágaira énekelni, különösen reggel.
4. Ellenőrizzük a kerítéseket és drótokat. Gyakran pihennek vagy énekelnek kerítéseken, drótokon, oszlopokon, ahonnan jól belátják a területet.
5. Látogassunk el madáretetőkhöz. Télen, ha van elérhető madáreleség, gyakran megjelennek a madáretetőkön, különösen a napraforgómagot kedvelik.

Hasonló fajok

Gyors tények

Típus:

Énekesmadár

Előfordulás:

Észak-Amerika

Élőhely:

Nyílt erdők, kertek, parkok, mezőgazdasági területek

Táplálkozás:

Rovarok, magvak

Költés:

Fészek alacsony bokrokban vagy a talajon

Jellegzetessége:

Rozsdabarna sapka, ismétlődő csipogó ének

Érdekességek

• A mezei pacsirta korábban más veréb (Passer) fajokkal került egy családba (Passeridae), de a genetikai vizsgálatok alapján áthelyezték a New World sparrow (Passerellidae) családba.
• Éneke annyira mechanikus hangzású, hogy egyes régiókban "varrógép madár" vagy "gépírónő pacsirta" néven is ismerik.
• A fiókák kikelés után mindössze 8-12 nap múlva elhagyhatják a fészket, habár még jó ideig a szüleik gondoskodására szorulnak.
• Az északi populációk akár 600 mérföldet (kb. 965 km) is vonulhatnak telelőhelyeikre.
• Gyakran gyűjt szőrszálakat (például ló- vagy tehénszőrt) a fészke béleléséhez, ezért régebben "szőrfészkes veréb" néven is emlegették.

Tudományos besorolás

Ország

Állatok (Animalia)

Törzs

Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály

Madarak (Aves)

Rend

Énekesmadarak (Passeriformes)

Család

Piprafélék (Passerellidae)

Nem

Spizella

Faj

Spizella passerina

Mezei pacsirta felfedezése